A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

Ez Tótkomlós, szélesre elterülő tanyavilága, messzibe vesző nagy határ gazdasági központja, egy erőteljes földművelést igen eredményesen űző, több ezer lakosú, jómódú, kevésbé háborgatott község. Fejlett ház- és lakáskultúra sugárzik mindenfelé, s Komlósnak 1746-ból származó pecsétjén is a komló (növény) alatt házrészletet láthatunk, léckerítéssel. A falunak már több monográfusa volt, így Jankó János és Gajdács Pál, de a népi építkezéssel, a komlósi házzal bővebben egyikük sem foglakozott. Jankó

31 meglehetősen sovány leírást ad: a házak vályogból épültek, zsindellyel vagy náddal fedettek, kimeszeltek, tiszták. A ház alja és az ablakmélyedések rendszerint kékkel vannak befestve, míg a ház előtt kis pad van, ahová esténként kiül a család. Gajdács Pálnak 32 — a maga korában különben kitűnő — monográfiájában sem jut sok a ház leírására: „Az építkezés arra vall, hogy a komlósi ember családi élete csekély körben mozog. Elöl utcára egy szoba néz, régen egy ablakkal, most már két ablakkal. Aztán a konyha, rendszerint nyitott kéménnyel, a konyhán túl egy kisebb szoba, ennek egy-két ablaka rendesen délnek fekvő udvarra szól. Ebből nyílik egy kisebb kamra, az udvarról pedig külön bejárattal egy nagyobb, legtöbbnyire magtárul szolgáló kamra, melyhez járul a szín és az épület végében az istálló. Igen sok itt Komlóson az ún. keresztépület, mely az udvart a kerttől elválasztja, s mely a háztelket csaknem két egyenlő részre osztja úgy, hogy az előtte való szomszéd háztól indulva ki, magába foglal egy kis ólat, egy kis kamrát s egy kis szobát is. Ezen keresztépületben keletkezett tűz veszélyes, tova terjed ezek útján." Házépítkezés Az építőanyag a statisztikai kimutatás szerint legnagyobbrészt vályog, sár, noha az utóbbi időkben a téglaházak száma is növekedett. Építőanyagnak leggyakrabban még ma is a vályogot használják. Általában épp a javítások, átalakítások következtében — egyetlen falban is különböző technikát találhatunk: járom közti vert falat, égetett téglasort, vályogtéglát. A múltban az építkezéshez szükséges faanyagot a Szárazéren szállították a Marosról.

33 Egy 1899-ben épült ház (Engels u. 50.) építkezésének körülményei röviden a következők voltak : a házat a család egyik tagja a régi családi ház mintájára építette a szomszédos telken. A faanyag és a vas, a munka 2150 Ft-ba került, de adott még hozzá az apa cserepet, meszet. Egy mázsa búza ára akkor 7 Ft volt, így tehát kb. 300 mázsa búza ára volt a kiadás. 30 méter hosszúra épült a ház, utóbb még meghosszabbították. A falazást a kőmíves csinálta az építtető családtagjainak bevonásával, míg az ácsmunka az ácsmester dolga volt. A ház alapozása tégla, fala nyers vályogtégla; ennek a háznak az építkezéséhez 20 000 db nyers vályogtéglát csináltatott a tulajdonos. A múlt századvég építőiparára vonatkozólag megemlítjük, hogy 1896-ban 15 ács, 7 kőmíves, 6 asztalos működött Komlóson.

34 1910 1920 1930 Kő vagy téglaház Kő vagy tégla alapon Vályog vagy sár 36 160 2002 44 263 2007 78 427 2284 141