A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3 Tótkomlós népi építkezése VAJKAI AURÉL Település, benépesülés A mai Komlós helyén a középkorban falu volt: Békés—Komlós. Az 1795-ben befejezett templom ajtaja felett is ez áll még: „Ecclesia ...Békés-Komlós"; az 1838. évi harangon pedig: „Békés Komlósi a. v. evang. egyház." Az újabb Tót szó a lakosság anyanyelvére utal. A Pécska felőli oldalon a Szárazér mellett, a Mezőhegyes felé vezető út bal oldalán templomromokat és föld alá vájt kunyhók helyét találták meg régebben.

1 A régi Komlósnak több földesura, gazdája volt. 1557-ben a falu kilenc házból áll, lakói magyarok. 1648-ban azonban már puszta hely. A XVIII. század első felében Gömör, Nógrád, Hont megyékből evangélikus vallású szlovákok telepednek le Csabán, Szarvason, Szentandráson. A katolikus és evangélikus telepesek közt nézeteltérés keletkezett, mire az evangélikusok elindultak új hazát keresni. Br. Rudnyánszky József ekkor Komlós pusztát ajánlotta fel, amit kis huzavona után a szlovákok el is fogadtak, és 1746. év január 8-án az áttelepítési szerződést megkötötték. Ugyanakkor tavasszal kb. nyolcvan család költözik át Komlós-pusztára.

2 A megtelepedéskor (1746) két utcát jelöltek ki. A szóhagyomány szerint a beltelkeket kijelölték, a letelepedettek egyike-másika a portáját kijelölő cövekeket éjnek idején beljebb ütögette le, s így portáját szűkebbre vette, részben azért, hogy ne kelljen neki túl nagy tért körülkerítenie, részben, hogy közelebb legyen a szomszédjához.

3 Az öregek úgy mondják, hogy a mai Lenin-Tass-Ond utcák és a Szárazér által határolt területen telepedtek le. A megtelepedés problémáját azonban egyszeriben eldönti egy 1752ben felvett, igen pontos és értékes térképlap (Archívum Palatinale Lad. 9. No. 5. Országos Levéltár). Eszerint a Szárazér mellett kb. a mai Szárazér—Kereszt—Táncsics—Gajdács Pál—Tass utcák határolta részen jelölték ki a házhelyeket, az utcákat. Mérnöki, szabályos alaprajzot látunk, egy fő és három keresztutcával, a térkép szerint százhúsz házzal. Ezek szerint a legrégibb utcák volnának az Álmos—Lenin, Luther, Bajcsy-Zsilinszky, Sexti György, Táncsics és a Széchenyi utcának a templom melletti szakaszai. XVIII. századbeli épületet azonban e részen, kivéve a templomot, nem találunk. A Szárazér nyugati oldalán valószínűleg a komlósi telepesek átmeneti, első szálláshelyének romjait tünteti fel a térkép (Rudera Coloniae Komlosiensis). Igen fontos térképünk az első telepesek gazdálkodási módjának megvilágosítására is, amennyiben a falu mindkét végén jellegzetes alföldi kerteket láthatunk; ezek szerint tehát Komlós is a kertes települések közé tartozott, bár e kertekben még itt épületek nincsenek feltüntetve. Az első katonai felvétel 1783-ban készült lapján (B. IX. a 527. XXI. 28) végig a község keleti oldalán kiterjedt kertes település észlelhető,

4 ugyanígy az északi oldalon is, míg a déli oldal kertjei már eltűntek. A Szárazéren túl nyugatra nagy, összefüggő (1770-ben telepített) szőlőterület látható. 135