A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága

hiedelmei részint az újonnan épült ház köré, részint pedig a ház elősdieinek az elűzése köré csoportosulnak. Végül a mesterkedés hiedelmei a mosásra és a kendermunkára korlátozódnak, beleértve az utóbbiakban a fonóház mágikus cselekményeit is. A táplálkozás A mindennapi kenyeret mágikus cselekménnyel igyekeztek biztosítani az újonnan épült házban. „Az új házba, mikor először mennek be, először kenyeret visznek, hogy mindig legyen az asztalon kenyér, sose legyen benne hiány." Hogy a kenyér jól sikerüljön, azért mágikus cselekményeket is végeznek. Mindenekelőtt betartottak bizonyos kenyérsütő tilalmakat, Luca napján és Űrnapján ui. nem sütöttek kenyeret. „Luca-nap nem szoktunk sütni, mert akkor nem sikerül a kenyér." — „Űrnapján (na bozie telő) nem szoktak kenyeret sütni, mert valakinek a kenyere kővé vált." A kenyérrel kapcsolatos tilalmak nem korlátozódtak csupán a sütés időpontjára. Tilalmak fűződtek a párhoz, a kovászhoz, sőt az élesztőhöz is. De volt olyan tiltott cselekmény is, aminek nem volt ilyen közvetlen kapcsolata a kenyérrel. Pl. „Amelyik asszony asztalon üti agyon a bolhát, nem sikerül a kenyere." — A párból nem adtak kölcsön soha, mert elvitték volna vele a szerencsét. Inkább azt mondták, hogy nincs. „Ha kért kölcsön valaki kovászt, akár kitől kérte, annak a kenyere nem sikerült." — „Elküldött a mama élesztőért. A zsebembe volt már az élesztő, én meg elmenten vizelni. A mama, amikor megtudta, azt monta, nem szabad ezt csinálni mert nyúlni fog a kenyér." A komlósiak nemcsak tilalmak megtartásával, hanem aktív cselekménnyel is igyekeztek hozzájárulni a sikerült kenyérhez. Pl. „A szakajtókat fölemeltük magosra, amikor a kenyeret már bevetettük a kemencébe, hogy olyan magos legyen a kenyér." Ha a kenyérsütés a fentiek ellenére sem sikerült, akkor azt tartották, hogy a kenyeret megrontották (povrazili). A hozzáértőbbek ez ellen is tudtak hasznos eljárásokat. „Ha a kenyeret megrontották, akkoi nem kelt meg, nagyon lapos lett, mint a kocsikerék. A teknőt először megfüstölték (okedií), parázsra tettek valamit, aztán melegvízzel megmosták, aztán vöröshagymával megdörzsölték." — „Ha nem sikerült a kenyér, akkor a gazdasszony először megfüstölte karácsonyi morzsával, aztán tiszta vízzel jól lemosta, majd egy szép nagy vöröshagymát kétfelé vágott, és avval a hagymával jól megdörzsölte, körözve. Az egyik felével maga felé, a másik felével magától elfelé körözött. — Ha a kenyér nem volt jó, nem sikerült a sütése, akkor 9 helyről hozzon,1 isztet 9 helyről hozzon sót, 9 helyről hozzon vizet, és akkor azt süsse meg, meg süssön egy cipót, és a cipót aggyá egy koldusnak. Hogy vigye el a szerencsétlenséget, mert az ráér hordozni." — Hiedelem nemcsak a készülő, hanem a már kisült kenyérhez is kapcsolódik. A kenyeret megverik szemmel, azért szokás a kenyeret letakarni, amikor kiveszi a kemencéből, ahogy megmosta. A kenyéren kívül a só játszik még szerepet a hitvilágban. „Sót egyáltalán nem jó a háztul kiadni senkinek sem. Én nem is adok. Az a legszerencsétlenebb, szerencsétlenséget okoz, ha sót ad másnak." Az italok közül a vízhez és az alkoholhoz, pontosabban az alkoholizmus megszüntetéséhez fűződik hiedelem. Az éjszakára a pohárban, bögrében maradt vizet reggel nem isszák meg, hanem kiöntötték, mert, ,éjjel abba megfürdött a halál (smri). — Persze hogy kiontjuk, hát abba belemosta a seggit is." Ha a férfi iszákos, akkor egy olyan kakast kell levágni amelyik még nem kukorékolt. A fejét pálinkába kell tenni, s azt kell az iszákos emberrel megitatni." — Mások békát használnak erre a célra." „Meg kell szárítani a békát, és porrá dörzsölve be kell tenni a pálinkába. Aki ezt megissza, megutálja a pálinkát." 111