A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága

gyékényből széket meg egy karikás ustort. Minden nap egy kicsit kellett fonni. Utolsó este bevégezte, és éjfélkor ott kellett neki egy keresztútnál lenni, ott leült arra a székre, előbb azonban nagy karikát csinált azzal a karikás ostorral maga körül. Aztán csattogott azzal az ostorral, és akkor mindazok, akik így rontani tudtak, azok a boszorkányok mind megjelentek, mind oda akartak menni hozzá. Marni akarták. Amelyik a tehenét megrontotta, az akarta a legjobban bántani Marci bácsit, de nem tudtak hozzáérni, mert a karikással kört húzott maga körül. Aki elrontotta a tehenét, az kiabálta: „Mi is boszorkák vagyunk, de az nagyobb volt, aki ezt az embert tanította!" Ütött a tizenkét óra, akkor a boszorkák széjjelmentek, nem tudtak semmit sem csinálni Marci bácsival. Azt a széket, meg az ostort Marci bácsi hazavitte, és amikor fejt, mindig azon a széken ült. Az ostor is ott volt a tehénistállóban felakasztva. Nem is rontották meg többet a tehenét." A rontás módjai különbözőfélék lehettek. Például a Dózsa utcában volt egy asszony, aki lepedőt terített magára, és úgy járt olyan házakhoz, ahol tehenek voltak. Más asszony meg, amikor a tehenei kimentek az utcára, akkor egy üres fazékkal kiment utánuk, és úgy tett, mintha fejt volna. A szomszédjai szerint mindig sok teje volt. De ismerték a hozzáértők a rontás módját is. „Úgy babonázta meg ez az asszony a tehenet, hogy egyszer átment Marci bácsiékhoz éjszaka, azzal az okkal, hogy meg akarja a férje verni, ezért csak ingbe tudott kiszaladni és most nagyon fázik, aggyanak neki valami ruhát. Amikor megkapta, akkor a fején keresztül húzta magára, amikor pedig levetette, akkor a lábainál eresztette le, úgy lépett ki belőle. És addig nem szólt egy szót sem, amíg rajta volt a ruha. Az asszony csak egy órát, ha ott volt náluk." A rontott tehenet sokféleképpen fel lehetett ismerni, Nem akart bemenni az udvarba, valakit várt a kapuban, nem akart bemenni az istállóba, csak bámészkodott, forgott, szarvával túrta a földet az udvarban, az istállóban mindig csak bőgött, nem hagyta magát fejni, rúgott, ugrált, nem adott tejet. De hallgassuk meg a komlósiakat. „Volt két tehenünk, nyári napokon kijártak a csordára. Egy este, mikor hazajöttek, kinyitottam a kaput nekik, de nem akartak bejönni az udvarba, csak ott bámészkodtak, forogtak. Csak nagy keservesen tudtuk behajtani. Tejet is kevesebbet adtak." — „Amikor jött haza a tehén a legelőről, nem akart bemenni az istállóba, a szarvával túrta a földet, valakit várt ott a kapuban. Mikor bement, apám bekötötte, de a tehén nem engedte magát megfejni. Anyám mondta, mégis csak el kellene hívni az Orbán bácsit. Apám verte, nagyon verte a tehenet, mert nem akart állni. Csupa víz volt a tehén." — „Az én apám mesélte. Volt két szomszédasszony, az egyiknek volt tehene, a másiknak nem. Az a tehén mindig csak bőgött, és nem akart tejet adni, mert a másik szomszédasszony megrontotta." — „Az én édesapám öccsének a tehene meg volt babonázva. Nem hagyta magát fejni, csak hátranézett mindig; muu. Rúgott is, nem hagyta magát fejni. Máskor mindig meg tudták fejni, jó tejet is adott, de akkor nem." — „Kicsi voltam, hat-hét éves, odajártunk a nagymamához a községi tanyára, mert ott volt a kommenciós bérese. Nagyon sok tejet adott nekik a tehén. Egyszer ment a nagymama fejni, hát a tehén csak rúgott, és nem adott tejet, üres fejőedénnyel jött be a nagymama. Másnap reggel, meg este is próbálkozott, de a tehén akkor sem adott, csak rúgott." — Az idézett példákból kitűnik, hogy a megrontott tehén jól felismerhető. A komlósiak ennek ellenére alkalmaztak olyan eljárást, amellyel megállapíthatták, hogy a tehén rontásban szenved-e. „Az én húgom szolgált egy gazdaasszonynál, 1917-ben lehetett. Megrontották a tehenet. Mondta a gazdasszony a húgomnak, hogy láncot tegyen az istálló küszöbére, hosszában, és vezesse át rajta a tehenet. Ha a tehén lába beleakad, akkor meg van rontva. Bele is akadt a tehén lába a láncba." A tehén megrontásának egy sajátos, de a komlósiak szerint igen gyakori formája a tej véressé változtatása. „A boszorkányok csinálták, hogy véres lett a tej." — „Ha a tehén véres tejet adott, akkor valaki megrontotta, vagy pedig megnyomta valami." A véres tej 100