A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Maráz Borbála: La Tene-kori magányos sírok és kistemetők a Dél-Alföldről

Keltische Gräberfelder der Südwestslowakei. Arch. Slov. Fontes I. Bratislava, 1957. 21—23., Taf. XIV. 1—3., XXVII. 3., 8.). 32 Cseh- és Morvaországban a 6—9 tagú hólyagos lábperecek szintén igen gyakran előforduló leletei a kelta sírmezőknek (kb. 80 temetőben kerültek elő). Kísérőleleteik közt találjuk a rozettás karpereceket, babos bronzkarkötőket, gomboslábú fibulákat stb. (/. Filip, Keltövé ve Strední Evropë. Praha, 1956. 486—487.). De Filip, aki a La Tène-kori leleteket következetesen későbbre datálja, a 6—9 tagú hólyagos lábpereceket is az i. e. II—

I. század fordulójára teszi. 33 P. Reinecke, Grabfunde der zweiten La Tènestufe aus der Zone nordwärts der Alpen. Auh. V. V. kötet, 1911. Taf. 51. és J. Déchelette, Manuel d'archéologie préhistorique celtique et galloromaine. II/3. Paris, 1914. 931. 34 /. Reitinger: Die latènezeitlichen Funde des Braunauer Heimathauses. Ein Beitrag zur Kenntniss der latènezeitlichen Bronze- und Eisenketten. Jahrb. des Oberöst. Musealvereins 111. Linz, 1966. 168., 185., Abb. 2:25. 35 D. Viollier, Les sépultures du second âge du fer sur le plateau suisse. Genève, 1916. 48. 36 M. Jahn, Die Kelten in Schlesien. Quellenschriften zur Ostdeutschen Vor- und Frühgeschichte. Leipzig, 1931.28., 41. 37 D. Trümpier. Die frühe Latènezeit im Mittelland und Jura. Repertórium der Ur- und Frühgeschichte Schweiz 3. 1957. 17—18. 38 W. Krämer, Germania 39. 1961. 40. és Abb. 1. 39 R. Giessler

—G. Kraft, Untersuchungen zur frühen und älteren Latènezeit am Oberrhein und in der Schweiz. BRGK 32. 1942. (1950.) 40 Hunyady /., Diss. Pann. 11/18. Szövegkötet 144—146. és 59—61., 64. 41 Kovács I., Az apahidai őskori telep és La-Tène temető. Dolg. II. 1911. (Kolozsvár) 1—57. A négytagú hólyagos lábperecek is a LT D-re való datálást erősítik meg, bár a temető újra-publikálója, I. H. Crisan eltérő álláspontot képvisel: az i. e. IV—

II. századra teszi a temető korát (/. H. Crisan, Das Keltische Gräberfeld von Apahida. Acta Musei Napocensis VIII. 1971. 52—53). 42 Hunyady /., Diss. Pann. 11/18. 74—76. 43 J. Filip, i. m. 483. — Abszolút kronológiai szempontból a gomboslábú fibulák használatának idejét az i. e. II. századra teszi. 44 Szerző ásatása; közöletlen. 45 K. Végh K, Kelta leletek a miskolci múzeumban. HÓMÉ VIII. 1969. 74. VIII. t. 8. 46 V. Moucha, Les trouvailles de l'époque de La-Tène dans le cadastre de la ville Slany (Bohême Centrale). Arch. Stud. Mat. I. 1964. 157. és obr. 3:2 — Szerző a bronzkarpereceket — nyilván Filip kronológiai rendszere alapján — az i. e. II. századra teszi. 47 /. Filip, i. m. 485. 48 Hunyady /., Diss. Pann. 11/18. 37—39. Analógiáit is lásd ugyanott, ill. még Rég. Füz. 2. 1957. passim. 49 S. Foltiny, Velemszentvid, ein urzeitliches Kulturzentrum in Mitteleuropa. Veröffentlichungen der Österreichischen Arbeitsgemeinschaft für Ur- und Frühgeschichte III. Wien, 1958. 52. 50 E. Spajic, Funde aus der jürgeren Eisenzeit aus Osijek. Osjecki zbornik VIII. Osijek, 1962. 39., 42-^3. Taf. XIV. 7., XIX. 20. A két talpas amphora a 18. és 31. sírból való. 51 Juhász Irén ásatása; közöletlen. A 15. és 134. sírban kerültek elő az amphorák (Orosházi Múzeum, lelt. sz.: 72.11.4 és 72.92.3). Az adat felhasználásának engedélyezéséért Juhász Irénnek mondok köszönetet. 52 K. Végh K., HÓMÉ VIII. 1969. 70., XVII. t. 2. 53 és 54 Hunyady /., Diss. Pann. 11/18. 119., XIV. t. 5., L. t. 11. 55 /. Filip, i. m. 492. 56 Banner J., Dolg. V. 1929. 103., 13. kép 1. (a 8. sírból). 57 Kaposvári Gy., Arch. Ért. 1969. 8. kép 1. és 14. kép 5. (a 16. és 57. sírokból). 58 /. H. Crisan, Acta Musei Napocensis VIII. 1971. II. t. 3., IV. t. 5. és X. t. 4., 6. 59 Hunyady /., Diss. Pann. 11/18. 130. 60 Banner J., Dolg. V. 1929. 13. kép 3. (a 21. sírból). 61 /. H. Crisan, Acta Musei Napocensis VIII. 1971. IV. t. 4., 6—7., VI. t. 3. és X. t. 5. 62 Párducz M., Dolg. XI. 1935. XXX. t. 15. (34. sír). 63 Párducz M., Dolg. XVI. 1940. V. t. 3. (az 1. sírból). 64 Hellebrandt M., Előzetes jelentés a Vác-kavicsbányai kelta temető 1969—1970. évi feltárásáról. Arch. Ért. 1971. 176—184. — a 2., 9—10. és 15—16. sírokból. 65 Kaposvári Gy., Arch. Ért. 1969. 17. és 19. sír (6. kép 1., 9. kép 1. és 12. kép). 66 K. Végh K, HÓMÉ VIII. 1969. XXII. t. 4. 67 Hunyady /., Diss. Pann. 11/18. p. 15. és /. Filip, i. m. 508. 68 Fejér megyéből: F. Petres É., A kelták Fejér megyében. Fejér megye története 1/3. Székesfehérvár, 1971. 8—10.; Ráksi (Somogy megye): 2 hamvasztásos sírból álló kis temető; közöletlen. Draveczky B.—Maráz B. ásatása. 58