A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Ecsedy István: Újabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez

tábla l.). 10 A négyszögletes, négy rövid lábon álló, felfelé szélesedő, éleiken bordázott edé­nyek jelenlétére is több töredék mutat. (VII. tábla 14, VI. tábla 3, I. tábla 19, 26.) 11 Analó­giái a tárgyalt kultúrában széles körben ismertek. 12 Ugyanezt mondhatjuk a szűrőedények töredékeiről. (I. tábla 28—29.) Egyedül áll a telep anyagában az I. tábla 17. helyén bemuta­tott vörösesbarna színű, finom kidolgozású edénytöredék, amelyet oldalán páros fülekkel láttak el. Úgyszintén egyedülálló ezen a lelőhelyen egy enyhén ívelt, valószínűleg peremből kiemelkedő fogótöredék, amely feltehetően merice, vagy kanál fogóját képezte. (VI. tábla 15.) Gazdapusztai Gyula ásatási naplójában említést tesz egy korongos tapadású fül előke­rüléséről (Ún. Hunyadi-halom típusú fül). Sajnos a töredék elveszett, bemutatása tehát nem áll módunkban, jelenléte a telep anyagában azonban mindenképpen figyelemre méltó. A kerámia anyag sötétszürke illetve vörösesbarna színű, jónéhány töredék másodlagos égés nyomait mutatja. A soványításban finom homok, kisebb kavicsok figyelhetők meg. Az edénytöredékeken kívül néhány kőeszköz: csiszolókő és pengetöredékek, valamint állatcsontok kerültek elő. Az állatcsontanyag megoszlása Bökönyi Sándor meghatározása szerint a következő: Szarvasmarha 171 darab, juh 5 darab, kecske 1 darab, juh vagy kecske 55 darab, sertés 12 darab, eb 2 darab, őstulok 5 darab, mezei nyúl 3 darab. (Összesen 254 darab). Mint említettük, a bemutatott településmaradványtól csak pár száz méterre került fel­tárásra a másik, fiatalabb rézkori telep (A. 2. képen II. jelzéssel). П. A Kétegyháza 5., 5/a, 5/b 6. halom körzetében feltárt Cernavoda III.—Boleráz jellegű telep: A rézkori telepnyomok a kurgánmező feltárásának kezdetén, a 6. halom ásatása során jelentkeztek. A szomszédos halmok feltöltésében (5., 5/J—b), és a feltöltés alatti eredeti járószinten, valamint az egész halomcsoport alapját képező kisebb kiemelkedés területén végzett kutatások azonos típusú és jellegű anyagot adtak (8. kép). Az ásatás során megálla­pítható volt, hogy a szóbanforgó halmokat, melyek mindegyike gödörsíros (Jamnaja) típusú temetkezés fölé épült, a közvetlen környék felszíni rétegének összegyűjtése révén 3. kép: A kétegyházi bodrogkeresztúri telepen talált tűzhelymaradvány Figure 3 : Fireplace remains found on the Bodrogkereszt ur settlement of Kétegyháza 6

Next

/
Thumbnails
Contents