A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Maráz Borbála: La Tene-kori magányos sírok és kistemetők a Dél-Alföldről

valamennyi telep igen kis kiterjedésű és rövid ideig volt lakott. Ilyennek tekinthető a Csongrád— Vidre szigeten újabban feltárt késő LT telep

78 és talán Szegvár-Kendergyár,'

79 ahol áztatómedence építésekor földbemélyített ház egy része került elő, gyér cserépanyaggal. E két település kiterjedését nem ismerjük, mivel egyik sincs teljesen feltárva; csak annyi biztos, hogy mindkettő rövid ideig volt használatban. Ószentiván VIII. lelőhelyén, a vasútállomás melletti neolitikus telep feltárásakor szintén találtak kelta telepnyomokat. Az 1. és 2. gödörben a Vinca-jellegű cserepek mellett korongolt kelta kerámiaanyag is előkerült. Ugyancsak innét származnak még a felszínen talált szórványos La Tène-kori cserepek is. Feltehetőleg a neolitikus telepbe ásott La Tènekori objektumokról van szó, melyeket az ásatás során nem sikerült elkülöníteni.

80 A Hódmezővásárhely melletti Fehértó partján Banner János és Párducz Mihály tárt fel a tóparton egymás mellett sorakozó kelta-objektum-csoportokat, melyekhez hulladékgödrök, földbe mélyített gödörlakások és kemence tartozott.

81 Az objektumok a tó északi partján levő két telep részei voltak, melyek —- Banner János megfigyelése szerint — az egyébként szikes területnek földművelésre leginkább alkalmas részén kerültek elő. A Kiszombor В és С temetők közvetlen közelében, az egykori vályogvetőnél, földhordás során került elő egy újabb kelta telep, ahol Bálint Csanád néhány hulladékgödröt tárt fel. A cserepek alapján a telep a LT С periódusba tartozik.

82 A település egyébként — saját topográfiai megfigyeléseink alapján —• igen kicsi, mindössze néhány házból álló lehetett. A kelta cserepek ugyanis egy kiszáradt ér partján kb. 30X50 m-es területen és nagyon szórványosan fordultak elő. A lelőhely felettébb érdekes számunkra, mivel az óbébai út bal oldalán került elő, mindössze néhány száz méterre az előbbiekben ismertetett magányos sír és а С jelzésű kis temető helyétől. Elképzelhető, hogy ezek egyikéhez tartozott ez a kétségtelenül kis település. Szóbanforgó temetkezéseink alapján tehát semmiképpen sem beszélhetünk a Dél-Alföld gyér kelta megszállásáról, sem olyan jelenségről, hogy a kelták D—-DK felé irányuló támadásaik során csak átfutottak volna e területen.

83 E nézet egyedüli alapja az, hogy az Alföld La Téne-korát tervszerűen és intenzíven — a szegedi egyetem Régészeti Intézetének a két világháború közti úttörő tevékenységén kívül — soha sem kutatták, s az utóbbi években feltárt nagyobb kelta temetők 84 sincsenek publikálva. Éppen ezen nagy temetők megléte is bizonyítéka annak, hogy az Alföldön igenis számolhatunk komolyabb kelta megszállással, s a magányos vagy kettesévei-hármasával eltemetett sírok nem egy rövid, futólagos kelta átvonulás vagy szórványos megtelepedés következményei, hanem a majorok, vicus szerű telepek tartozékai lehettek; mellettük pedig megvoltak a nagyobb, falusias jellegűtelepek is, melyekhez a nagykiterjedésű temetők kapcsolhatók. La Tène-kori temetőink sírszámában az ilyen nagymértékű eltérés oka tehát feltehetőleg a kelták településformájában és -rendszerében keresendő. Ezt azonban véglegesen eldönteni természetesen csak a telepek intenzívebb kutatása után lehetséges, és éppen ennek érdekében is igen fontos, hogy a későbbiekben nagyobb gondot fordítsunk a kelta telepek felkutatására és feltárására. 55