A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Grin Igor: Hat délszláv népdal Battonyáról

gyományosan családi tematikájúnak nevezett népének modernebb tartalmával. 20 Ezért arra gondolhatunk, hogy itt (a 4. és 8. sorról van szó) is megvolt, illetve most is lappang a két eredeti sor. A felvételen jól megfigyelhető, hogy az egyébként monoton előadás dina­mikáját a testvérek neveinek vocativusi formájával, drámai intonálással „hegyezte ki" az adatközlő. Feltevésünket megerősíti, hogy az első négy szótag elhagyása után két teljes értékű sort kapunk, amelyek cezúrája csakúgy, mint a többi nyolcé, 4/6 arányban osztja a 10 szótagot, vagyis a dal epikus tízesekből (epski deseterac) épül föl: 21 „... to ti moras/moja ljuba biti ...", és ,,... kad ces ici/na visu planinu ..." A töredék viszonylagos — a történet magvát magában foglaló — teljessége könnyíti meg a felépítés hiányosságainak észrevételét. Miután Battonyán teljesebb változatot nem sikerült feljegyeznem, kézenfekvőnek látszik a dalnak rokon tematikájú, hasonló motívu­mokat tartalmazó énekekkel való összevetése. Megjegyzem, hogy tartalmi összefüggések alapján is megállapítható a szerkezet tördelt­sége. Három ilyen helyet látok : 1. a kezdő két sor csak a nyáj őrzéséről számol be, de elmarad a szereplők bemutatása; 2. a testvérgyilkosság nem motivált a töredékben: előzményül a leánytestvér vérfertő­zést visszautasító válaszát is magában foglaló, teljesebb szöveget kell feltételezni; 3. a ballada — és az egész történet — befejezése hiányzik: nem esik szó a Jovánkát elpusztító gyilkos fiútestvér bűnhődéséről. Nézzük most a példákat. A délszláv népköltészet egészében előkelő hely illeti meg tartalmi gazdagságuk és formai szépségük miatt a pásztorélet ihlette énekeket. A Narodna Umjetnost 1966/4. számában Stepanovic Donja Letina-ról közöl népdalokat. 22 A közle­mény második részében szereplő 54 dal közül a 119., 122., 124., 127., 146. és 156. számúak merítik témájukat a pásztoréletből, vagy szólnak testvérek közötti szerelemről. Közülük kettőt emelnék ki, mégpedig a 119. és 156. sorszámút. Mindkettőben összefonódik a test­vérszerelem és a pásztorélet motívuma. Az első dal tréfás hangvételű, rövid terjedelmű, mindössze 18 soros. A 10 szótagos rímtelen sorok tömören mondják el a csattanóval végződő kerek egész történetet. A testvé­rek bűnük súlyától megrettenve menekülni kezdenek, odahagyva a nyájat: ,,Kad su dosli и pol polja ravna, padé cedo и zelenu travu, kako padé, tako odgovara: — Prihvati те, осе i ujace " „A sík mező közepénél jártak, Zöld fűbe hullt az ártatlan magzat, S hogy leesett, meg is szólalt tüstént: Vegyél csak fel, atyám és bácsikám " Delorko népdal-tanulmányában Vuk Karadzic 730. számú Suickinja Mara с dalának 1935­ben lejegyzett, 10 soros variánsát mutatja be. 23 A közérthetőség kedvéért vázolom a cse­lekményt : Marába szerelmes két pásztortársa, Petár és Nikola. A leánynak mindkét fiú tetszik, ezért nem tud közülük választani. Próba következik: aki a hegyről lefutva hamarabb ér a leányhoz, az lesz a választott. A kimerítő futásban azonban nem sokkal a cél előtt meghal Petár, de Nikola is holtan rogy a szeretett leány karjaiba. Mára Nikola késével vet véget életének. 222

Next

/
Thumbnails
Contents