A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Grin Igor: Hat délszláv népdal Battonyáról

2. expozíció: a rosszat sejtő cárnő a herceg sorsát tudakolja, kérdésére azonban nem kap egyértelmű választ; 3. bonyodalom: Jug Bogdánnak és fiainak sorsa; 4. bonyodalom: Milos Obilics eleste; 5. tetőpont és megoldás: Vuk Brankovics árulása és a herceg halála. A „Bolan Kraljevicu Marko" (A beteg Márkó királyfi) с töredékhez tematikusán hasonlót nem találtam az átnézett publikált gyűjteményekben és a kéziratos anyagban. Az első négy sor két tiszta rímpárja (lezi — tezi, nalivena — vremena) sejteti, hogy az adatközlés szintjére redukálódott töredék verses szöveg lehetett valamikor. Az indítás tömörsége, az építkezés ökonómiájának megmaradt nyomai, a kizárólag lényeges, a megértéshez elengedhetetlen elemeket magában foglaló, ugyanakkor pontos helyzetképet nyújtó leírás a délszláv epikus hősdalokkal rokonítja ezt az alig néhány sornyi, de a battonyai anyagban mégis fontos adatot. A hirtelen megszakadó, dominánsan epikus jellegű töredék Márk királyfi halálba készülődését mondja el; a nagymérvű hiányosságok miatt nem derül ki, mi okozhatta a legnépszerűbb délszláv népi hős válságát. A lakonikus címből kitetszik,

12 hogy az adatközlő emlékezetében csak a beteg hős válságos állapotának képe maradt meg; haláláról nem esik szó a tragikus hangvételű, komorságot árasztó jelzőkkel hangszerelt kiinduló helyzet, de még a hős alakjával összeforrott Sarac leölése ellenére sem. A dal témaválasztása : a királyfi válságos óráinak leírása ritka jelenség a jugoszláv népköltészetben. (Csak erős megszorításokkal idézhető fel Márkó és Musa Kesedzija küzdelméről szóló dal: a királyfi életveszélybe kerül, mert a „hősök hőse", Musa fölébe kerekedik — Márkó csak csellel tudja menteni életét.)

13 A dal Vuk Karadzic gyűjteményének 73. sorszámú darabjával megegyező elemei (Sarac megölése, a buzogány tengerbe hajítása, és szavakkal illetése) azt valószínűsítik, hogy az előzmény a „Smrt Marka Kraljevica" (Marko királyfi halála) volt.

14 A töredék címe arra enged következtetni, hogy az adatközlő már hiányosan, nem az eredeti tartalommal „vette át" az adatot; ellenkező esetben ezt a címet nem adhatta volna közlésének, s az eredetileg 166 sornyi szöveg egyetlen motívumát próbálta versbe szedni, már a modernebb versformát választva. A tisztán epikus karakterű töredékben anakronisztikusak, logikátlanok a tiszta páros rímek, éppen a tízes sorokban, a deszeterácok végén. Nyilvánvaló, hogy a rímek később kerültek a szövegbe — tévedésből — az erősen hiányos verset „feljavítandó", és ilyenformán a délszláv epikus daloktól idegen verstani keveredést, stílustörést eredményeztek. Adatunk két fontos tanulsággal is szolgál: 1. a hallás után „megtanult" szövegek nagyobb tartalmi változáson is áteshetnek olyankor, ha az énekes valamely okból nem hallotta elégszer a megtanulni szándékozott dalt ; 2. nemcsak egész, kerek történetek hagyományozódhatnak, hanem egyes motívumok is, és ez vezethet a tartalmi változáshoz. Példánknál maradva: adatközlőm már a rontott, tartalmában megváltoztatott változatot hallotta, fogalma sem volt, hogy a dal előzménye Márkó halálát mondja el. „Tanítója" jegyezhette meg hiányosan a történetet, innen a cím is: Bolan Kraljevicu Marko. Vuk előzményként említett hősénekében ugyanis Márkó kétkedő szavaira válaszolva a tündér azt jósolja, hogy a királyfival betegség végez: „Pobratime, Kraljevicu Marko, tebe nitko Sarca otet nece, ni? ti mozes umrijeti, Marko, od junaka ni od ostre sablje, 220