A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Grin Igor: Hat délszláv népdal Battonyáról

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2 Hat délszláv népdal Battonyáról GRIN IGOR A Bánátból a XVII. század negyvenes éveiben áttelepült szerbek ma is jelentős néphagyományt őriznek. Újjáépítve a tatár betörések következtében porig pusztult települést, végleg letelepültek a biztonságot, megélhetést nyújtó magyar földön. A XVIII. század végéig csak szerbek lakták Battonyát, de a XIX. század elejére rajtuk kívül magyarok, románok és szlovákok is letelepültek itt. A kisszámú szlovákság vagy csakhamar elköltözött vagy beolvadt a többi nemzetiségbe^ s ma már csak néhány családnév őrzi ittjártuk emlékét. így alakult ki a három nemzetiség lakta Battonya. Ma mintegy ezer lakos beszéli anyanyelveként a szerbhorvát nyelvet, s ez már a hazánkban élő szerbeknek közel a negyedét jelenti. A földrajzi helyzetből következő nyelvi elszigeteltség kettős hatással volt az itt élő délszlávok népköltészeti hagyományaira : a) kultúrájukhoz ragaszkodóvá tette őket, b) a „nyelvi vérkeringés" hiánya éppen a hagyományok éltető elemét, hordozó közegét, a nyelvet gyengítette. A felszabadulás után megvalósult szocialista nemzetiségi politika a néphagyományok életébe is kedvező fordulatot hozott. Az anyanyelv tanításának magas színvonala új életre keltette a népi tradíciót az idősebb nemzedékek emlékezetének felfrissítésével, ugyanakkor új tudáshoz jutottak a fiatalabbak. A közölt népdalok 1969—1972 közötti gyűjtéseimből valók. A gyűjtést kizárólag magnetofonnal végeztem. Ilyenformán lehetővé vált a szövegek pontos lejegyzése, de rögződött — már ahol megvolt — a dallam is. A szövegek nyelve közel áll a szerbhorvát irodalmi nyelvhez. Az attól való eltéréseket a battonyai adatközlők nyelvében élő jellegzetességek adják, amelyek a hitelesség miatt a magnetofon felvételeknek megfelelően, változtatás nélkül helyet kaptak a szövegek lejegyzésében. A közleményben közreadott battonyai délszláv

1 népdalokat két közös tulajdonság jellemzi : a) epikus jellegűek, csak két darabjukban van jelen a lírai elem; b) látni való a történelmi eseményekhez való — lazább, vagy szorosabb — kapcsolódásuk. A dalok nagyobb részének jellemző vonása a törökvilággal való közvetlen kapcsolatuk (Kosovska bitka), vagy e kapcsolat emlékének a megléte (Kazi, Jelo ..., Kad se zeni...). A tematikus egyöntetűség okát a jugoszláv népek viharos, háborúkkal terhes múltjában kell látnunk : döntő élményük évszázadokon keresztül a török elleni harc volt. 217