A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Ecsedy István: Újabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez

Leletanyag: Nagy számban fordulnak elő a jellegzetes, bevagdalt peremű, plasztikus bordával és halszálkamintával díszített töredékek. (XIII. t. 12, 23, XIV. t. 10, 12, XV. t. 3—4, 6—8, 19, XIII, t. 1—4, 6, 14—19, 21—22 stb.)

52 Halszálkamintával díszített a 21. rajzon bemutatott merítőedény töredéke is (XV. t. II.).

53 A korai fázisban is gyakori egyfülű, gyakran kannelurázott csészék mellett a tipikusan bolerázi jellegű, külső oldalukon kannelurázott, lapos, kerek, bütykökkel díszített edények is figyelmet érdemelnek (XIV. t. 1-4, XV. t. 12, 13, és XIII. t. 11, XV. t. 10.).

54 A telep kultúrrétegéből került ki a 22. kép két élesen profilált, belső oldalán kannelurázott táltöredéke. Szintén korai jellegű egy hólyagos, kannelurázott edény töredéke, (XIII. t. 20.) és a pereme alatt függőleges lécekkel díszített darab (XIII. t. 7.).

55 A Szeghalom—dióéri telep korai szakasza kétségtelenül a bolerázi fázissal azonosítható. A bolerázi típus újabb előfordulása Patay Pál említett álláspontját támasztja alá Vera Pavukova hipotézisével szemben, hiszen a Tiszántúlon a hunyadi-halmi típus semmiképpen sem lehet egyidős az ugyanitt meglevő korai badeni telepekkel. A tárgyalt lelőhelyek képviselte időszakban úgy tűnik, a bodrogkeresztúri periódus legvégén megélénkülő mozgások rendkívül jelentős változásokat okoztak a Tiszántúl területén. A késői Salcuta csoportok behatolása után ezekkel együtt eltűnik a területről a bod18. kép: Tál a Mezőberény mellett feltárt rézkori telepről Figure 18: Bowl from the copper-age settlement explored near Mezőberény 19. kép: Edénytöredék a mezőberényi rézkori telepről Figure 19: Vessél fragment from the Mezőberény copper-age settlement 18