A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Ecsedy István: Újabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez

A kultúra temetői közül egykorúnak tartjuk a jászladányi és a Kunszentmártonpusztaistvánházi együtteseket.

29 Valószínű a párhuzamosság Reci említett leleteivel is.

30 Petru Roman széleskörű vizsgálatait véve alapul, feltehető, hogy a telep a késői Cucuten A—B, Cernavoda I. szinttel is párhuzamosítható.

31 A Salcuta IV elemek (Hunyadi-halom csoport) megjelenése kapcsán vetette fel Kutzián Ida az integráció — dezintegráció problémáját a középső rézkor vonatkozásában.

32 Véleményünk szerint a tárgyalt leletanyagban is tükröződő kapcsolatok, melyeket az egyes kultúrák közötti „kultúrhatás", „kölcsönhatás" kategóriájába sorolhatunk tipológiai alapon, annak a Petru Roman által is feltételezett történeti integrációs folyamatnak bizonyítékaiként foghatók fel, amelynek során a Salcuta (II—

III) Erősd, Petresti, Tiszapolgár, késői Lengyeli alapokon egy egyre egységesebb képet mutató középső rézkori kultúra jött létre.

33 Ennek természetesen megvannak a helyi sajátságokat mutató csoportjai, amelyek közül a Bodrogkeresztúr, Ludanice, Balatoni csoport, és a Herculane II szintben talált korai Salcuta IV. világosan körvonalazhatóak.

34 A fő vonalaiban egységesnek tekinthető fejlődés végső szakaszát a fentsbb említett Hunyadi-halom, Pécska—Nagysánc (alsó réteg), stb. együttes zárja, amely stratigráfiailag a Herculane II. szint fölött helyezkedik el, a Tiszántúlon pedig a „tiszta" hunyadihalmi típusú együtteseket hozza létre.

35 Ez az utóbbi szint Pavukova véleménye szerint egyidejű a dunántúli és a szlovákiai bolerázi együttesekkel.

36 Ez a probléma érdekes elsősorban a kétegyházi Cernavoda III.— Boleráz típusú telep időrendje vizsgálata szempontjából. Ez a telep a bemutatott analógiák alapján kétségtelenül a Cernavoda III—Ezero komplexum korai, az Oltenita—

Renie II. fázist közvetlenül követő szakaszához köthető.

37 Petru Roman Baile Herculane leletei alapján feltételezi, hogy volt valamelyes kapcsolat a Vaskapu környéki korai Cernavoda III. telepek és a Pestera Hotilor lelőhelyen előkerült késői Salcuta IV. rétegek lakossága között.

38 Ennek alapján csak feltételesen beszélhetünk a legkésőbbi Salcuta IV és a legkorábbi Cernavoda III. párhuzamosításáról, s ha számolunk a különböző típusú leletek említett területi elkülönülésével ebben az időszakban, bizonyosra vehető, hogy a Cernavoda III.—Boleráz jellegű kerámiát készítő népcsoportok időben a Salcuta IV—Hunyadi-halom csoport népessége után jelennek meg.

39 Mivel a Tiszántúlon az utóbbi években feltárt, romániai, 12. kép: A 4. tűzhely az 5. halom járószintjén Figure 12: Fireplace 4 at the activity level of mound 5 13