A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Erdélyi Zoltánné–Sisa Béla: A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása

A malomépítéshez szükséges anyagot itt is a város adta. A mestereknek pedig fizetett a munkáért „ha tökélletesen elvégezve lészen" 430 váltóforintot és négy köböl búzát". A Bolza-malomról az építést követő évtizedekről nincsenek adataink. Bizonyos azonban, hogy a többi földesúri malomhoz hasonlóan ez is ott van azok között, amelyek az 1845. évi örök bevallási szerződés értelmében a város tulajdonába kerültek.

10 Szarvas városa és földesurai közötti szerződés szerint a város örök megváltás útján felszabadult, a földesúri jogok a várost illették, így a malomjog is, „de itt még részletesen is megemlíttetik, hogy a városban található két malmunkat, ezeknek telkeit és anyagait, 24 lisztes és kásás, s három olaj censualis malom jövedelmeit, Rohoska-féle külső malom jövedelmét, telkeit s illetőleg mindezeknek szerződéseit, ... ezennel a város birtokába és örökös használatába átaladjuk." A határban említi még a szerződés a Balczó malmot, amelynek környékén földesúri birtokok maradtak. Sem az örökváltsági szerződés, sem más, az egyes malmokra vonatkozó városi iratok nem említik, hogy melyik malmot melyik földesúrtól vették át. így a Bolza névvel sem találkozunk a malmokról fellelhető iratokban. 4. kép: A „Száraz Kásamalom" 1933-ban, előtérben a Tomka család tagjai Figure 4: The „Horse-driven Corn-meal Mill" in 1933, with members of the Tomka family in the foreground 130