A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Erdélyi Zoltánné–Sisa Béla: A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2 A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása ERDÉLYI ZOLTÁNNÉ—SISA BÉLA Szarvas városában van az ország egyetlen, berendezésében, szerkezetében teljes épségben megmaradt szárazmalma. A Tomka-féle szárazmalom első műemléki vizsgálatára 1953-ban került sor, amikor is rövid leírás és fényképfelvétel készült az épületről.

1 A vizsgálat javaslata nyomán az építésügyi és művelődésügyi miniszter 1958. évi határozata alapján részesült műemléki védelemben. A műemléki védelem mellett kiemelkedő jelentősége van a malom szerkezetének, működésének építészeti, néprajzi dokumentálása

2

, valamint a működő malom filmkockákra való rögzítése.

3 A malom 1962-ig üzemelt, Tomka Sándor a volt tulajdonos betegsége, majd 1963-ban bekövetkezett halála után a malom működésének személyi és tárgyi feltételei is megszűntek. További fennmaradását a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága biztosította azzal, hogy a szárazmalmot a hozzátartozó melléképületekkel együtt 1968-ban megvásárolta (1—3. kép). A malom helyreállítási terve 1969-ben elkészült és ezután megkezdődhetett az épület és berendezésének műemléki helyreállítása. A szárazmalmot a helybéli birtokos gróf Bolza-család építette 1836-ban. Az építés évszáma a malomházban a kőpad gerendájába van bevésve. Ugyanitt egy címer is volt, feltehetően a Bolza családé, amit egy későbbi alakítás során eltávolítottak. A malom építői a hagyomány szerint cseh mesterek voltak

4

, ez azonban nem látszik valószínűnek és az egy szóbeli közlésen kívül több adat nem utal erre. Szarvason és a többi alföldi mezővárosokban is voltak malomépítő ácsmesterek. A malomépítés virágzó iparág volt még ebben az időben. A céhszervezetbe tömörült molnárok ekkor még faragó ácsmesterek is voltak.

5 A XIX. század első felében a szárazmalmok száma állandóan szaporodik. Szarvason a szélmalmok sem tudták kiszorítani őket. Az 1847—1857 közötti időben a városban és a tanyákon működő 48 malom közül 44 szárazmalom, 3 szélmalom és 1 gőzmalom.

6 A helyi molnármesterek malomépítő tudományáról a XVIII. századból is vannak adatok. 1773-ban pl. elrendelik, hogy a malmot építő molnárnak semmiféle forgácsot és fahulladékot nem szabad hazavinnie.

7 Tessedik Sámuel írja, hogy 1785-ben az új egyházi malmot építő molnár 55 forint készpénzt és két zsák lisztet kapott. 1787-ben Rohoska Mátyás molnármester építi fel az első olajmalmot.

8 Rohoska Mátyás szintén szarvasi mester volt, nevével máshol is találkozunk. A XIX. sz. első feléből több malomépítési szerződés is fennmaradt. 1837-ben Szarvas városa Tóth Pál molnármesterrel állapodik meg egy szárazmalom felépítésében. „Alól írottak adjuk tudtukra mind azoknak, akiket illet, hogy Szarvas Városa egyik egy keringőre való malmának építése eránt a következő contractusra lépünk. 1. Én Tóth Pál molnár és magyar áts mester kötelezem magamat azon elsőben építendő malomnak sátorfáját czélerányosan felállítani, az egész tetejét bé zsindelyezni, — 127