A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

T. Juhász Irén: A vésztői Csolt-monostor faragott követi

A kő az oldalain látható faragványai miatt igen jelentős. Olyan ábrázolás látható két oldalán, mely az eddigi magyarországi román kori faragott kövek között ismeretlen. Ez a motívum két egymással szembenéző kutya, a két szomszédos oldalon. Az elülső oldalon keskeny, félköríves keretben bal felé menő kutya látható (8. kép). A kutya alakja nem emelkedik ki a síkból, hanem a hátteret mélyítették ki. A kutya alakja természethű, finom vonalvezetéssel megformált. A következő oldalon vele szembe néző másik kutya alakját hasonló technikával készítette el a kőfaragó mester, azzal a különbséggel, hogy ez már nem olyan természethű

9 (9. kép). A harmadik díszített oldalon szintén félköríves keretben találjuk a középen összefogott, hármas levélmotívumot (10. kép). A középső száron ovális alakú — talán virágbimbó — kiemelkedés van, kétoldalt pedig 1—1 hármaságú palmettalevél hajlik kifelé. Technikailag hasonlóan készült a „kutyás" oldalakkal. A kő a mintás részeken kívül simára csiszolt. A kutyák fejének felső része és a palmettás rész középső tagjának teteje hiányzik, olyan jellegű, mintha a fölötte levő másik kapcsolódó részen folytatódna a motívum. Egyenlőre ez a rész még ismeretlen. Az előbb bemutatott oszlopfő tálalási helyének körzetében két ún. kocka-fejezetet is találtunk, melyek oszloplábazat vagy oszlopfő részei is lehettek. Ezek anyaga homokkő (11. kép). 1972. őszén, a templom déli oldalhajójának nyugati részén, a törmelék kitermelése közben, ugyanolyan ajtóbéllet töredéket találtunk, mint amilyet a 2. képen mutattunk be (12. kép). Ez a darab is homokkőből készült, mintázata megegyezik a másik darabbal, csak méretben van különbség köztük. Hosszúsága 27 cm, szélessége 17 cm, vastagsága 10 cm. A töredék ajtókeret alja, mivel az egyik vége egyenesen levágott és eldolgozott, jól látható a beillesztés nyoma. A fentiekben ismertetetteken kívül több vörös márvány oszloptöredéket is találtunk, ezek vastagsága különböző. Van köztük olyan darab is, amelyiknek átmérője 6—7 cm, ilyenek zömmel a nyugati fal omladékából kerültek kibontásra. Feltételezem, hogy a rózsaablak küllőtöredékeinek részei. Több párkánytöredék is megmaradt, melyek a templom külső, illetve belső díszítéseként szerepeltek. Ezekről azonban csak egy későbbi, a feltárás eredményeit összefoglaló dolgozatban kívánok ismertetést adni.

10 JEGYZETEK 1 Kozák K., Félköríves szentélyű templomaink a XI. században. AÉ. 1966. (93). 60. — A XI. században már állottak : Ács, Celldömölk, Ecsér, Felsődörgicse, Sopronhorpács templomai, melyek félköríves szentélyzáródásúak és téglalap alakúak. — T. Juhász /., Dombegyház—Vizesmonostor Árpád-kori templomának feltárása. Kézirat, leadva a Móra F. Múzeum Évkönyve számára. — Dombegyházi ásatásom eredményeként is ilyen típusú románkori templom alapfalait találtam meg 1968-ban, melynek korát a XI. századra lehet meghatározni. 2 Rados /., Magyar építésztörténet. Bp. 1971. 58, 65., 47. old. 43. ábra. — Dercsényi D., Román kori építészet Magyarországon. Bp. 1972. 10., 15. és 84. kép. 3 Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938. CLX. tábla 3. kép. — Kralovánszky A., A székesfehérvári központi bazilika. Székesfehérvár, 1968. 10. 4 Nagy E., Adatok Árpád-kori magyar kőfaragásunk technikai kérdéseihez. AÉ. 1954. (81.) 61. — A szerző által ismertetett szerszámnyomok a vésztői faragványokon is megfigyelhetők. 6 Ezúton mondok köszönetet dr. Vargha Istvánnak, a régészet vésztői patrónusának, valamint dr. Fekete Lajosnak, a lelet megtalálójának a segítségéért. 6 Ilyenek: Karcsa, Harina, Ócsa, Felsőörs, Lébény stb. A felsoroltak jelenleg is állnak. 7 Dercsényi i. m. 25. kép. 8 Gerevich i. m. 9 Általában a jobbkezes ember balranéző profilú rajzokat (pl. állatokat), sokkal jobban és tisztábban tud rajzolni, mint jobbranézőt. 10 Az ásatás még nincs befejezve, tehát még az elkövetkezendő ásatásokon is találhatunk faragványokat, jelen dolgozattal nincs lezárva a vésztői Csolt-monostor faragott köveinek bemutatása. A vázlatrajzot a szerző, a fotókat dr. Torda M. Béla készítette. 123