A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Ecsedy István: Újabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez

csak a perem alatt található kannelurázás a Cernavoda III. anyagban.

23 A Kétegyhazán napvilágra került leletek ebben a tekintetben is az utóbbi együtteshez állnak közelebb. Kannelurázás nyomait csupán szórványosan találjuk ezeknek a tálaknak a belső oldalán, alig észrevehető függőleges besimítások formájában. (Az említett táltípus töredékeit L. VIII. t. 12, IX. t. 8—9, 15, X. t. 6, 8, 12.) Szintén széles körben ismertek a nyaktól éles törésvonallal elkülönülő, kidomborodó, gyakran buccero-szerűen dudoros, vagy kannelurázott hasú edények töredékei, amelyeken vertikális szubkután füleket találunk. Ez az edényforma a hunyadihalmi típusú együttesekben megjelenik

24 (VIII. t. 6, X. t. 7, 9.). Úgyszintén fellelhető a hunyadihalmi jellegű anyagban a X. t. 13. helyén bemutatott kiduzzadó peremű forma is. Az említett szubkután függesztőfüleken kívül előkerült edényfülek egyszerű szalagfülek. Előkerült néhány a pereme alatt lapos bütyökkel díszített edény töredéke is (X. t. 2.). A telep kerámia anyaga többségében vörösbarna, és világos-, illetve sötétszürke színű. A soványításban csillámlemezkék, őrölt kagyló- vagy csigahéj, és főleg a durva kerámia soványításában apró kavicsok figyelhetők meg. A durvított felületű anyag gyakran rosszul égetett, a simított felületű kerámia viszont igen jó, egyenletes égetésű. A telepen előkerült állatcsontok a következő arányban oszlanak meg: Szarvasmarha 114 darab, juh 22 darab, juh vagy kecske 148 darab, sertés 21 darab, ló 9 darab, eb 8 darab, őstulok 3 darab, őz 1 darab. Különösen figyelemreméltó az állatcsontanyagban a juh-kecske növekvő aránya, valamint a lócsontok megjelenése. Ezidáig ezek a legkorábbi, hitelesen feltárt bizonyítékai a ló megjelenésének hazánkban.

26 Egykorúságuk a teleppel kétségtelen, hiszen két darab a 6/1. felület 1. árok második ásónyomából, a bolygatatlan kultúrrétegből került elő, a többiek az 5. halom központi sírja körül, a tűzhelyek körzetében, a halom feltöltése alatt, az eredeti járószinten voltak. A Kétegyháza melletti kurgánmező területén feltárt rézkori telepmaradványok anyagának tanulságait a következőkben foglalhatjuk össze: 10. kép: Az „A" objektum a 6. halom járószintjén Figure 10: Object „A" at the activity level of mound 6 11