A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

T. Juhász Irén: A vésztői Csolt-monostor faragott követi

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2 A vésztői Csolt-monostor faragott kövei T. JUHÁSZ IRÉN A Vésztőtől nyugatra fekvő mágori dombon 1968-ban kezdtük meg a Csolt-monostor régészeti feltárását, amit 1970—71—72-es években folytattunk. Az eddigi munkák eredményeképpen részleteiben megismertük a nemzetség monostorát, templomát, a mellette levő rendház részleteit. Az idei ásatás újabb eredményeként a templomnál két építési periódust határozhatunk meg. Először egyhajós, félköríves szentélyzáródású kis templom épült fel, ami valószínűen már a XI. században állott. Alaprajzilag hasonlított a korabeli kis román stílusú templomokhoz.

1 Később ezt lebontották és helyére nagyobb méretű templomot építettek, az első templom anyagát is felhasználva. Ez már hosszított alaprajzú, háromhajós, bazilikális elrendezés szerint készült. Alaprajzilag megközelítő párhuzamai a harinai, boldvai

2 templomok, szintén bazilikális elrendezésűek, főhajójuk szentélyzáródása félköríves, míg a két oldalhajó egyenes fallal záródik úgy, mint a Csolt monostor templomáé (1. a vázlatot). Az épület hossza 36,2 m, szélessége 15,4 m. A külső falak vastagsága 1,5 m. A templomtól délre épült fel a rendház, amelynek falait alapozásig lebontva találtuk meg. Az eddigi feltárások alapján egy helyen figyelhettünk meg építészeti kapcsolatot a templom és a rendház között, viszont megállapítható, hogy a két épület egyidőben készült. Szintadatokon kívül az építőanyag azonossága, a falak felhúzásának technikája megegyező. A XII. század első felében készülhetett mind a két épület. 1162-ben állni kellett a rendháznak, tehát a templomnak is, mert az egyik szoba padlószintjében III. István-kori (1162— 1172) ezüst dénárt találtunk. Az egész épületegyüttest kerítéssel vették körül, melynek nyomait több helyen megtaláltuk. A templom és kerítés között, valamint a rendház falai mellett feltárt részeknél kerültek elő a középkori temető sírjai. A vésztői mágori halmon felépített Csolt-monostor faragványokkal gazdagon díszítve, igen időtálló falakkal készült. Az építéshez különböző anyagokat használtak, így kváderköveket, nagyméretű, túlnyomórészt mesterjegyekkel megjelölt téglát, a párkányzatokhoz, oszlopokhoz fehér és vörösmárványt, mész- és homokkövet. Az ásatás alkalmával megtaláltuk ezek részeit : faragott ajtóbéllet töredékeket, amelyek a templom két kapuja, valamint a rendházbejárat omladékaiból kerültek elő. A díszesen faragott márvány és homokkő oszloptartozékok a rendház hajdani kerengősének helyén voltak, az alig 30 cm mélyen levő középkori udvarszintben. Jelen dolgozatomban ezekről a faragványokról kívánok rövid összefoglalót adni. A templom környékéről az ásatás megkezdése előtt került elő szőlőművelés alkalmával az 1. képen bemutatott, fehér mészkőből faragott indamotívumos töredék. Állapota igen töredékes, hossza 22 cm, szélessége 17,5 cm. Előlapjára indamotívumot faragtak, palmettás 117