A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Bálint Csanád: X. századi temető a szabadkígyós-pálligeti táblában

JEGYZETEK 1. A továbbiakban így hivatkozom az ugyanebben a kötetben megjelent, a szabadkígyósi ásatásokkal foglalkozó tanulmányokra. 2. Az alábbiakban a Tangazdaság homokbányájában megmentett temetőre az L, a Pál ligeti táblában vezetett ásatásra a II. jelzéssel utalok. 3. E tárgytípus feldolgozását Dienes István készíti elő, 1. A honfoglaló magyarok lószerszámának néhány tanúsága. Arch. Ért. 1966. 232. 134. j. (továbbiakban: Dienes 1966.) 4. A tárgyakról készült rajzokat és fényképeket Árpás Károly és Hernádi Oszkár, a sírrajzokat Koppány Tiborné és Kratochwill Mátyás készítette. Fogadják érte köszönetem. 5. Itt mondok újból köszönetet Juhász Irénnek az ásatás folyamán nyújtott segítségéért, és baráti szívességéért, hogy az anyagot közlésre átengedte. 6. A sírrablás korának meghatározására e módszert László Gyula alkalmazta először, 1. Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. Arch. Hung. XXXIV. 1955. 38. 7. összevetésül a zempléni sír méretei kínálkoznak (természetesen rangja nem közelíthette meg az övét), 1. V. Budinsky-Kricka: Staromadarsky nacelnicky hrob zo Zemplína. Arch. Rozg. 1965. 3. 317. 94. kép. 8. E kérdést káli ásatása kapcsán Szabó János Győző dolgozza fel. 9. A balták, szekercék, fokosok elnevezésére összefoglaló értelemben használom a „balta" szót. 10. Elemzésüket Kovács László készíti elő. 11. Pl. Б. А. Колчин: Черная металлургия и металлообработка в дребней Руси, (Домонголский период МИА. 32, 1953. 147.116, 1, 4; С. А. Плетнева: От кочевий к городам, МИА142. 1967, 139; 12. Köszönetet mondok Zlata CiHnská-nak és Bakay Kornélnak, hogy a tárgy fényképét és feljegyzéseiket rendelkezésemre bocsátották. 13. Dokus Gy.: Árpád-kori sírleletek Zemplén vármegyében. Arch. Ért. 1900. 52-61. 13a Pl. Papp L.: A bolyi avar kori temető. JPMK. 1962. V. t. 15; A. Tocik: Slawischawarisches Gräberfeld in Holiare. Arch. Slovaca, Catalogi I., 1968. LXXIV. t. 43. Kéziratom lezárása után szereztem tudomást a Csorna-hosszúdombi és a Vcrbász-téglaégetői (Vrbas, Jugoszlávia) közöletlen avar temetőkben talált, hasonló fokosokról. Az ásatok (Tomka Péter és Nagy Sándor) e temetőket a IX. századra keltezik, s így közvetve megerősítik az avar eredeztetés lehetőségét. Adatukért köszönetet mondok. 14. Pl. Gádoros 3. sír (Fetticb N.: A honfoglaló magyarság fémművessége. Arch. Hung. XXI. 1937. 103.) 15. Békés-Földvári dűlő (Békési Hírlap 1935. július 14.). Deszk-D 76. sír (Szegedi múzeum 53. 14. 135-145.) Halimba 142. sír (Arch. Hung. XXXIX. 148.), Kecel 2. sír (Fettich id. mű 105.), Szentes-Szentlászló 2., 7., 100. sír (Folia Arch. III-IV. 233., 234., 244.), Szob-Ktserdő 21. sír (Bakay Kornél szíves szóbeli közlése), Szob-Vendelin (Folia Arch. VIL 133.) stb. 16. Pl. Békés, Kecel (1. fent), Székesfehérvár-Rádiótelep „A" sír (K. Bakay: Gräberfelder aus den 10-11. Jahrhunderten in der Umgebung von Székesfehérvár und die Frage der fürstlichen Residenz. Alba Regia VI-VII. 1966. 56. (továbbiakban: Bakay 1966.), stb. 17. Vö. K. Bakay: Archaeologische Studien zur Frage der ungarischen Staatsgründung. Acta Arch. Hung. 1967. 151-164. (továbbiakban: Bakay 1967.). 18. Pl. Békés, Kisdobra, Halimba (1. fent), Bihar (Arch. Ért. 1903. 405-412.), Gyulavári (Rég. Tan. II. 1962. 39.), Gyula (lcltározatlan anyag a gyulai múzeumban), Komáromszentpéter 60. sír (Studijné zvesti AU SAV. 1964. 207.), Szabolcs-Vontatópart (Dolg. 1933-1934. 216-217.). 19. Pl. Szentes-szcntlászló (1. fent), Nagyhalász-Zomborhegy (Arch. Ért. 1914. 178.), Üllő (Adattár 1. Ü. I.), a kenézlői baltás sírokban pedig nem volt lovastemetkezés (Arch. Ért. 1914., 332., 334.)! 20. Bakay 1967. 21. Budapest-Óbuda 1. sír (Bud. Rég. XIII. 1943. 248.), Bihar, Gádoros, Kecel, Szabolcs, Szentes (1. fent), Hajdúböszörmény-Vid (H. Fekete P.: Vid középkori falu története, régészeti leletei. Hajdúböszörmény, 1959. 14-26.). 22. Kisdobra, Székesfehérvár (1. fent), Tiszabercel-Ráctemető 10. sír (Csallány D. szíves szóbeli közlése). 82