A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Bálint Csanád: X. századi temető a szabadkígyós-pálligeti táblában

Mint alább szó lesz róla, temetőnk a X. század második harmadára keltezhető. Ügy tűnik, hogy a balták néhány korai esettől

14 eltekintve főként a század második felében, utolsó harmadában megásott sírokból kerülnek elő gyakrabban.

15 Alátámasztja ezt a kétélű kardokkal és a vállas kengyelekkel való előfordulásuk,

10 ami annyit is jelenthet, hogy a későbbi időkben túlnyomórészt a kialakuló központi hadsereg emberei használták ezt a kézifegyvert.

17 Nyilván ez magyarázza, hogy a balták vagy a vállas kengyelek néha jól kimutathatóan a királyi birtokokon, várbirtokon, vagy a volt nemzetségi központok táján láttak napvilágot.

18 Fenti megfigyelésünket az is erősíti, hogy a balták csak a legritkábban találhatók rangos férfiak sírjaiban (hiányoznak pl. a gazdag fegyverzetű geszterédi és zempléni halottak mellől), ellenben főként a köznépi temetőkből kerültek elő.

19 Mint tudjuk, Géza a magyar közrendűekből szervezte meg hadseregét.

20 A balták szempontjából ezt a fentieken túl az is megerősíti, hogy jóval gyakrabban találhatók a törzsökös magyarnak feltételezett lovastemetkezési formákkal,

21 ugyanakkor az idegen ethnikumot jelentő másik három szokásformával csak ritkán láttak napvilágot.

22 Míg a harci fokosok esetében elsősorban avar (vagy szaltovói) eredetre gyanakodhatunk, addig a X. század végéről való balták jó párhuzamai ismertek egykorú lengyelországi temetőkből.

23 (Itt érdemes megemlítenünk,. 14. kép. 8. sír 15. kép. A szemgödörben talált veretek Illustration 14 Grave 8 Illustration 15 Studdings found in the eye-socket 63