A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Bakay Kornél: A régészeti ropográfia munkálatai Békés megyében 1969-ben

csináltak. Az új kutatás a réginek eredményeit figyelembe véve hozhat csak gyümölcsöt . . ."

10 1928-ban Szegeden Alföldkutató Bizottság alakult s ennek programja a mai topográfiai munka gerincét is tartalmazza. Buday Árpád három pontban foglalta össze a tennivalókat: a) a meglevő régészeti anyag számbavétele, feldolgozása és közzététele; b) rendszeres és módszeres ásatások végzése; с) a halmok, sáncok felvétele és feltárása. A kutatási feladatok az őskori telepektől és temetőktől a török hódoltság korában elpusztult falvakig és templomokig terjedtek.

11 A régészeti topográfia munkálatait Békés megyében tulajdonképpen Kovalovszki Júlia, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa már évekkel ezelőtt elkezdte. 1960-ban ezt írta: „Évek óta gyűjtöm az adatokat Békés megye régészeti településtörténetéhez. E sokrétű munka egyik szakaszát részint a régi ásatások számbavétele, a biztos lelőhelyűek térképezése, a bizonytalanok helyszíni azonosítása, részint pedig új lelőhelyek felkutatása jelenti. A munka második szakaszába pedig a már régebbről ismert, vagy újonnan megtalált lelőhelyeken végzett ásatások tartoznak. A szerteágazó munkából csupán a magyar középkor részletesebb vizsgálata a célom."

12 Kovalovszki Júlia tehát elsősorban a megye középkori településtörténetét nyomozza s így természetesen csak egy-egy kisebb területi egységet vizsgál (pl. Szarvas, Orosháza, Doboz környéke). Az MTA Régészeti Intézete 1968 februárjában kapcsolódott be a dr. Gazdapusztai Gyula egyetemi docens által megindított Békés megyei régészeti topográfia szervezési munkálataiba. Gazdapusztai Gyula kezdeményezésére ajánlott fel a Békés megyei Tanács jelentős anyagi támogatást, amelynek összege 1969-ben meghaladta a 60 000 Ft-ot. Az előkészületeket megtorpantotta Gazdapusztai Gyula tragikus halála, de 1969 februárjában gyakorlatban is megkezdődött a munka. Juhász Irén (Békéscsaba), Nagy Katalin (Hódmezővásárhely), Horváth László s. muzeológus (Keszthely) és Ecsedy István gyakornok alkotta a munkatársi kollektívát. IV. A megyében levő 75 község és 4 város területét három kötetben, összesen 8b nyomdai ív terjedelemben dolgozzuk fel. Az első kötet a békési és a szeghalmi járás (23 község), a második kötet a gyulai és a mezőkovácsházi járás, a harmadik kötet az orosházi és szarvasi járás valamint Békéscsaba város anyagát tartalmazza (2. kép. Térképmelléklet). Terveink szerint 1969-1975 között dolgozzuk fel Békésmegye területét. 1969-ben az alábbi előkészítő munkákat, végeztük el: a) a múzeumok anyagának felvétele (foto, rajz) : Békéscsaba, Gyula, Orosháza,. Szentes, Szeged és a József Attila Tudományegyetem gyűjteménye; b) az adattári anyagok összegyűjtése (Békéscsaba, M NM Adattára) ; c) irodalmi adatgyűjtés (14 folyóirat és 15 monográfia); d) a régi térképek összegyűjtése (gyulai Állami Levéltár, Országos Levéltár^ Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára). Az előkészítő munka után indult meg a terepmunka, amely három részből álL 1. a régebbi lelőhelyek azonosítása és pontos feltérképezése; 2. az egykori megtelepedésre alkalmas területek teljes bejárása és térképezése г 3. topográfiai (ún. szondázó) ásatások. IV/1. A régészeti topográfia egyik legfőbb érdeme a vizsgált terület alapos megismerése, feltérképezése. A legelső feladat mindenkor a már ismert lelőhely-megnevezések felkutatása és azonosítása. Ez nemcsak a térképes rögzítés előfeltétele, hanem 137