A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Bakay Kornél: A régészeti ropográfia munkálatai Békés megyében 1969-ben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1./19711 A régészeti topográfia munkálatai Békés megyében 1969-ben BAKAY KORNÉL I. Amikor a múzeumokba új régészeti anyagok kerülnek, nemcsak gyűjteményeink, hanem ismereteink is jelentősen gyarapodnak. Egyre több lehetőségünk nyílik szakszerű, pontos ásatások végzésére s így az egykori élet egy-egy kis darabját eléggé alaposan sikerül megismernünk. De a legpontosabb régészeti feltárás esetén sem tudunk komoly tudományos következtetéseket levonni, ha csak regisztráló munkát végzünk és új ismereteinket nem tudjuk kapcsolatba hozni a már meglevőkkel, ha áttekintésünk nem lehet teljes. Csak a kellően rendszerezett és általánosítható ismeretek válhatnak tudományos igazságokká. Ez a felismerés ösztönözte kutatóinkat akkor, amikor egy-egy korszak vagy nép emlékanyagát régészeti kataszterek formájában igyekeztek összegezni.

1 A kataszterek - lényegüknél fogva - lexikálisan felsorolt adat-tömeget tartalmaznak és így tulajdonképpen csak útmutatóul szolgálhatnak. Azok a munkák, amelyek a szűkebb értelemben vett kataszternél jóval többet próbálnak nyújtani már ideálisabb eszközei a kutatásnak,

2 fogyatékosságuk azonban legtöbbször abból adódik, hogy már az anyaggyűjtés szelektíve folyik, másrészt egyetlen szerző energiája gyakran kevésnek bizonyul. Komoly hátrány továbbá a lelőhelyek pontatlan meghatározása és a térképes rögzítés hiánya. A legfőbb negatívum azonban mégis csak az, hogy egy-egy területről nincs meg az összképünk, nem látjuk az előzményeket, a természeti környezetet, a területet átszelő folyók, patakok rendszerét, a vidéket átfogó egykori úthálózatot, a települések és a temetők viszonyát, a telepek, falvak rendszerét, kiterjedését. Mindezen követelményeknek leginkább a régészeti topográfia tesz eleget. II. Még nincs egy évtizede annak, hogy a magyar régészeti kutatásban megértek a feltételek az egész országot felölelő topográfia munkálatainak megindítására. Ennek az európai viszonylatban is számottevő vállalkozásnak elindítója és szervezője a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete,

3 amely a megyék nagyfokú támogatásával végzi munkáját. Elsőként Veszprém megye területét dolgoztuk fel 19641969 között.

4 Magyarország területe 93 031 km

2

, ebből Veszprém megyére 5185 km

2 esik, tehát a feldolgozott terület hazánknak alig több mint 1/18-ad része. Kétségtelen, hogy az eltelt hat esztendőt figyelembe véve Magyarország egész területének feldolgozásához több mint egy évszázadra lenne szükség. Mindannyian biztosak vagyunk azonban abban, hogy ez a hatalmas vállalkozás jóval rövidebb idő alatt megvalósul, ha a szakemberek, a múzeumok és az illetékes állami szervek önzetlen összefogása maradéktalanul érvényesül. Már 1969-ben két újabb megyében indult meg a munka, a 2254 km

2-es Komárom és az 5668 km

2-es Békés megyében (1. kép). A Békés megyei topográfia megva135