A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Duma György: Szervesanyag bomlásának nyoma a szabadkígyósi X. századi temetők foszfát vizsgálatai alapján

oldatokból igen rövid idő alatt megkötődnek. Csak az eltemetett test közvetlen kö­zelében lehetett a legtöbb esetben a talaj foszfáttartalmának jelentős növekedését meg­állapítani. A régészeti céllal végzett talajvizsgálatoknál a szerves anyagok egykori jelenlé­tére a talajok természetes foszfáttartalmának helyileg történő dúsulása alapján, a fosz­fáttartalcm viszonylagos növekedéséből következtetnek. E vizsgálatokhoz éppen ezért minden esetben olyan talajmintára is szükség van melynek csak a természetes, tehát a feltételezett szennyezésektől mentes foszfáttartalma van. E követelménynek meg­felelő talajminta kiválasztása mindenkor nagy körültekintést igényel. Fokozottan áll ez a síroknál, az azokat kitöltő földanyag kevert volta miatt. Vizsgálatainknál leg­megfelelőbbnek a sírfenék szintjében, a sírfolttól távolabb eső részekből vett talaj­minták bizonyultak. A régészeti céllal végzett foszfátvizsgálatokhoz a talajmintákat rendszerint egy egyenes mentén, vagy négyzethálóval meghatározott pontokból veszik. A Szabadkí­gyós — Pál ligeti táblában végzett, 1968-as ásatás sírjainál az emberi test dekompo­zíciója által történt foszfátdúsulás vizsgálatánál a mintavétel egy olyan egyenes men­tén történt, mely a sír főtengelye volt (1. kép). A lovastemetkezésnél (Tangazdaság homokbányája) a lókoponya és a csontok közötti területen a mintavétel egyes helye­ken sűrítve történt, hogy a feltételezett foszfátdúsulást mind pontosabban lehessen lehatárolni. A mintavétel pontjai a helyszínen, léptékes sírrajzon lettek rögzítve. Négy pontban a mintavétel szintjétől függőleges irányban lefelé a mélyebb rétegekből is történt mintavétel. Egy-egy talajminta mennyisége 100 g volt, melynek teljes meny­nyiségét lOOju-nál kisebb szemcsenagyságra őröltük, majd ennek átlagát használtuk fel a foszfátvizsgálat céljára. A foszfor meghatározása ez esetben foszformolibdená­tos módszerrel titrimetrikusan történt. E meghatározási módot a foszforértékek között várható nagy eltérések, valamint a megkívánt nagy pontosság miatt választottuk, az általánosan általunk használt molibdát-vanadátos kolorimetrikus meghatározás he­lyett. 1. kép. Földminta vétel a szabadkígyós! II. 13. sír feltárása közben Illustration 1 Earth sampling in the course of the uncovering of grave 13. II. at Szabadkígyós У 129

Next

/
Thumbnails
Contents