A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

T. Knotik Márta: A szabadkígyósi X. századi sírok textil-maradványainak vizsgálata

6. Ez a legrégibb és legegyszerűbb kötés. Mind a lánc- mind a vetülékfonalak helyzetüket állandóan változtatják, felváltva szín és fonákoldalon fekszenek, egyenlő oldalú kötés. A legszilárdabb szerkezetű szövet. 7. Lánc- ill. vetüléksűrűség a hosszegységben, jelen esetben 1 cm-re eső lánc- ill. vetülékfonalak darabszáma. 8. Anyaga a ma forgalomban levő textíliák közül, kb. egy finomabb minőségű lepedővászonhoz hasonlít. 9. A kötéspontok átló irányában párhuzamosan sorakoznak. A sávoly iránya haladhat balról jobbra emelkedve („Z" sávoly), vagy jobbról balra emelkedve („S" sávoly). 10. Négyfonalas sávolykötésnél a sávolyt mintázó lánc vagy vetülék háromszor van a színoldalon és egyszer a fonákoldalon, míg a hatfonalas sávoly esetében ötször a szín- és egyszer a fonákoldalon. 11. Jelen esetben a négyfonalas sávolyról áttérés a hatfonalas sávolykötésre. 12. A két vetülékrendszer a szövetben egymás alatt helyezkedik el, a felső vetülékrendszer csak a színoldalon, míg az alsó vetülékrendszer csak a fonákoldalon mintáz. 13. Anyagát a ma forgalomban levő textíliák közül talán a bélésselymekhez hasonlíthatnánk, • de jóval tömörebb szerkezettel. 14. Mindszent-Koszorús dűlő 2. sír. Bálint Csanád próbaásatása Csallány Gábor után, 1968. 15. Felhasznált irodalom: Szemmáry L.: Kötéstan. Bp. 1959.; Koródi L: Pamutipari anyagok és szövetek. Bp. 1966.; Gyimesi ].: Textilanyagok fizikai vizsgálata. Bp. 1958. Az anyag- és sodratmeghatározást Készei Péter végezte. A felvételeket Kónya Kálmán (1.2.5.) és Hernádi Oszkár (6.8.9.) készítette. 16. A selyemszövetekkel kapcsolatban Endrei Walter lektori véleményében feltételezi, hogy „sávoly alapkötésű damasztokkal vagy diasperrel vagy éppen lámpással van dolgunk. Legjobb tudomásom szerint - írja - ilyen korai mintás selyemszövet Magyarország területén még nem került elő". 112