A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)
Lotterhof Edit: A Szabadkígyóson feltárt X. századi temetők embertani vizsgálata
Békés-Povádzug: mindössze 2 férfi koponyája volt alkalmas taxonómiai meghatározásra. Az egyik cromagnoid-A, a másik pedig atlanto-mediterrán vonásokat mutat. 13 Kübekháza: jellemző a mediterrán elemek túlsúlya, de megtalálhatók a cromagnoid és nordoid jellegeket mutató koponyák is. 14 Szarvas-Ószőlő : a temetőben kimutatható leglényegesebb embertani komponens a nordoid rassz. Jelentős még a mediterrán és brachykran (főleg pamíri) elemek előfordulása is. 10 A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a szabadkígyósi temetők a Kübekházán, Orosháza-Görbics tanyán, Békés-Povádzugon és Szarvas-Ószőlőn feltárt temetők embertani anyagával elég jó megegyezést mutatnak a hasonló taxonómiai csoportok (nordoid, mediterrán, cromagnoid) megléte alapján. Ezek köznépi temetőkként ismertek - kivételt képez az Orosháza-Görbics tanyán feltárt temető, amely nem kifejezetten köznépi. Bizonyos fokú hasonlóság mutatható ki a Szob-Kiserdőn, az Eger-Szépasszony völgyében és a Hencidán feltárt temetőkkel, amennyiben Szob-Kiserdő esetében a nordikus-keletbalti jellegegyüttest mutató koponyák, az Eger-Szépasszony völgyben feltárt temetőnél a mediterrán elemek, Hencidánál szintén a nordoidok túlsúlya a jellemző. Eltérés abban mutatkozik, hogy mindegyik esetben kimutathatók a mongoloid vonásokat mutató koponyák is, melyek anyagunkból teljesen hiányoznak. A mongoloid elemek főleg a honfoglaló magyarság vezető rétegére jellemzőek 16 , 1/ , 18 . Lipták Pál egyik munkájában 19 vázolja a köznép embertani képét, amelyre főleg a hosszúfejú, keskenyarcú europid és pamíri elemek megléte jellemző. Korábban már Bartucz Lajos is megállapította 20 , hogy a szegényebb mellékletű vagy melléklet nélküli sírokban talált koponyák főleg a mediterrán és a nordikus csoportba tartoznak. A mongoloid elemek teljes hiánya és a Szabadkígyóson is megtalálható, a köznépre jellemző rasszkomponensek megléte köznépi temetőre enged következtetni. JEGYZETEK 1. Martin, R.: Lehrbuch der Anthropologie. 2. kiadás, Jéna, 1928. 2. Lipták P.: Homo sapiens - species collcctiva. Anthrop. Közi. 6 (1962), 17-27. 3. A taxonómiai meghatározásban nyújtott segítségéért Lipták Pálnak ezúton mondok köszönetet. 4. Bartucz L.: Adatok a honfoglaló magyarok antropológiájához. - Arch. Ért. 45 (1931), 113-119. 5. Fettich N.: A honfoglaló magyarság fémművessége. Arch, Hung. 21 (1937), 99-101. 6. Malán M.: X. századbeli magyarok csontvázmaradványainak embertani vizsgálata. Fólia Arch. 3-4 (1941), 193-213. (Továbbiakban Malán 1941.) 7. Nemeskéri ].: Érsekújvár-Naszvad határában előkerült honfoglalás kori csontvázak embertani vizsgálata. Folia Arch. 3-4 (1941), 225-230. 8. Nemeskéri ].: Újabb adatok a X. századi magyarság embertani ismeretéhez. Arch. Ért. 7-9 (1946-48), 382-393. (Továbbiakban Nemeskéri 1946-48.) 9. Lipták, P.: New Hungarian Remains of the 10 th Century from the Danube-Tisza Plain. Ann. Hist. Nat. Mus. Nat. Hung. N. S. 3 (1952), 227-287. 10. Lipták, P.: La population de la région de Nógrád au moyen âge. Acta Ethn. Hung. III. (1953), 289-338. 11. Nemeskéri J.-Gáspárdy G.: Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz. Az üllői és egri honfoglalás kori temetők embertani vizsgálata. Ann. Hist. - Nat. Mus. Nat. Hung. N. S. 5 (1954), 485-526. 100
