Tarcai Béla szerk.: Vizuális Kultúrakutató Osztály kiadványai 6. A fénykép mint történeti forrás (Miskolc, 1988)

Mi az oka tehát, hogy történetírásunk olyan kevéssé él a fénykép mint történeti forrás nyújtotta lehetőségekkel? Egyik oka biztosan a fényképanyag szétszórtsága a különböző intézményekben /könyvtár, levéltár, múzeum/, de hátráltatja a kutathatóságot az is, hogy a képanyag nem eléggé meghatározott, feldolgozott, rendezett - igy a történészek aránytalanul soknak Ítélik azt a munka mennyiséget amelyet a fényképanyag kutatásába kell invesztálni, és amely sem anyagiakban sem tudományos presztízsben nem térül meg. Sok történészben nincs meg az igény sem arra, hogy korszakának, témájának valamennyi forrástipusát megismerje - beleértve a fényképet is. Sajnos az egyetemeken sem divat nálunk a hallgatók ilyen irányú képzése, külföldön van erre példa. A történész tehát sokszor lebecsüli, de talán a muzeológus sem tudja valódi értékén becsülni, megszólaltatni, összefüggésekben elhelyezni, érdekesen megirni a fényképekből kibontható történelmet. Én úgy gondolom, hogy a fényképpel mint történeti emlékkel való foglalkozás egyre inkább szakmává válik, ahogy kétségtelenül növekszik az igény a társadalom részéről a vizuális információnak e fajtája iránt. A kialakult helyzetért nemcsak a történészek és a muzeológusok felelősek, afő probléma talán a könyvkiadásban van. Ma szinte minden képes kiadvány tervezetre az a válasz, hogy nincs rá pénz, minden képeskönyv ráfizetéses. Sokszor hiányzik a kiadókból az az igény is, tisztelet a kivételnek, hogy a történeti munkák 1-3 ivnyi képanyagát valóban színvonalas, jóminőségü képekkel, ne az unosuntig ismertek ujrareprőzásával oldják meg. Sem a szerző, sem a szerkesztő, sem a kiadó nem érdekelt a képanyag színvonalának emelésében, ennek viszont az egész magyar vizuális kultúra látja kárát. ügy gondolom, hogy nekünk, akik történeti fényképgyüjteményekben dolgozunk, elsődleges feladatunk a fényképek minél pontosabb meghatározása, rendszerezése, felkutatása.. Mivel a magyar könyvkiadás jelenlegi helyzete nem kedvez a képes könyvek kiadásának, a mostani szük esztendőket hiányosságaink pótlására, a gyűjtemények kutathatóságának fokozására kell felhasználni - és ezzel elébe menni a majdcsak jelentkező igényeknek. <