Tarcai Béla szerk.: Vizuális Kultúrakutató Osztály kiadványai 5. A fénykép mint műtárgy (Miskolc, 1988)
Dr. Szabadfalvi József megnyitója
Dr. Szabadfalvi Józaef megnyitója "A fotó mint műtárgy" tanácskozásra ültünk most itt ö'szsze. Azt hiszem, hogy a magyar múzeumok és olyan gyűjtemények, amelyek fotóanyaggal is foglalkoznak körülbelül az utolsó 10 esztendőben jöttek rá arra, hogy a fotográfiák nemcsak a családok emlékeit őrző lapocskák, amelyek szeretteiknek vagy családi alkalmaknak az emlékeit őrzik meg, hanem mélyebb informatív értékük is van. Hisz a századelőnek a falusi fényképeit vizsgálva, gyakorlatilag nemcsak a korabeli viseletre vonatkozó információkat kapunk, hanem az összeállításból, az egymás mellé állásból, a fölsorakoztatásból mélyebb szociológiai öszszefüggéseket is tudunk levonni. A magyar múzeumok azt hiszem azért fordultak a fotográfia felé, mert rájöttek arra, hogy a fotónak legalább annyi informatív értéke van, mint a kőbaltáknak, mint a történeti emlékeknek, a képzőművészeti alkotásoknak, vagy pedig a népművészeti tárgyaknak. Nagyon-nagyon sok információt hordoznak. Mi elsősorban nem a fotográfiával találkozunk itt megyénkben, hanem egy nagyon speciális gyűjteménnyel, amelyeket minden itt ülő résztvevőnek is ajánlok figyelmébe. A szerencsi múzeumunk örökölt meg egy magángyűjtőtől körülbelül 15-17 évvel ezelőtt 350 ezer képes levelezőlapot. Ez a képes levelezőlap gyűjtemény Szerencsen azóta körülbelül a duplájára növekedett, mintegy 700 ezerre nőtt. Ez a sok képes levelezőlap is az első látásra úgy tűnik, mintha csak kedves érdekességek lennének, amelyeket innen oda küldtünk egymásnak, de hogyha ezeket a lapokat egy kicsikét tematikailag sorba rakjuk, akkor észrevesszük, hogy nagyon-nagyon sok információt hordoznak. Két nagy csoportosításban vannak: egyrészt helységek szerint alfabetikus alaprendben országonként. Nagyon-nagyon érdekes, hogy Abaligettől Zsujtáig végigtekintjük különböző időpontokban, akár ugyanazoknak a helyeknek a változásait is. A másik részről pedig temetikai sorrendbe vannak rakva. Ha ezt a lapanyagot megnézzük, akkor nincs a világnak olyan nagyvárosa, amelyiknek a történetéről, utóbbi 100 esztendős
