Szendrei Géza - Tóth Tibor szerk.: A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 9. Miskolc, 2006)

A sókivirágzások elterjedésének és képződésének összefüggése a környezeti, ezen belül a talajtani tényezőkkel (Tóth Tibor és Szendrei Géza)

1, Bevezetés A sókivirágzások előfordulását, megjelenését, formáját és összetételét számos tényező befolyásolja. A befolyásoló tényezőket számba véve a vizsgált közeg méretének növekedésével (sókivirágzás - felszíni talajfolt - talajszelvény - élőhely - táj) párhuzamosan más és más tudományág (ásványtan - talajfizika és kémia - talajtan - ökológia - földrajz) szempontjait használhatjuk. A sókivirágzások ásványainak milyenségét a felszínre jutó talajoldat és a bepárlódó felszíni vizek kémiai összetétele határozza meg. Ugyanakkor különösen a megjelenés idejére nézve ugyancsak fontos befolyásoló tényező a hőmérséklet és a levegő relatív páratartalma. Amikor a sókivirágzások talajfelszínen jelennek meg, a kapilláris vízemelkedés erőteljes. Ennek kialakulása akkor várható, ha a talaj viszonylag száraz felszíni rétegének és az alatta lévő rétegnek a nedvességtartalma jelentősen különbözik. Gyakori jelenség, hogy a talajfelszín felett kis páratartalmú meleg levegőréteg található, ennek hosszabb időtartamú jelenléte alakítja ki azt a nedvességpotenciálbeli különbséget, amelyik a felfelé áramló oldatmozgásnak kedvez. Ugyanakkor az oldatmozgást befolyásoló jelentős tényező a felszínközeli rétegek szemcseösszetétele és szerkezete is. A sókivirágzások megjelenésének előfeltétele, hogy legyen érzékelhető mennyiségű só a talajoldatban. A jelentős mennyiségű sót tartalmazó, hazai megnevezéssel szikes talajok adott - úgynevezett - talajképződési feltételek mellett jelennek meg. Hazai viszonyok között leggyakrabban a sekély, sós talajvíz jelenléte a két meghatározó tényező. A sókivirágzások legtöbbször természetes vagy ahhoz közeli állapotú ökoszisztémákban figyelhetők meg, mert a só jelenléte erősen gátolja a haszonnövények növekedését. Ezek növényei és állatai alkalmazkodtak a sajátos élőhelyhez, így az ökoszisztémák a magas sótartalmat elviselő fajokból állnak (Molnár & Borhidi, 2003). Elhelyezkedésük más élőhelyekhez képest meghatározott törvényszerűségeket mutat, és ezek ismerete megkönnyíti a sókivirágzások megtalálását (Tóth & Szendrei, 2006, ebben a kötetben). A sókivirágzások nem fordulnak elő minden körzetben, hanem előfordulásukat a talajtani, geológiai, hidrológiai, domborzati, éghajlati viszonyok határozzák meg. Amikor a sókivirágzások felszíni víz bepárlódásakor képződnek, alapvetően a felszíni állóvíz (szikes tó, illetve pocsolya) kémiai összetétele a sókivirágzás összetételét meghatározó fő tényező, de az éghajlati viszonyok is jelentős hatásúak lehetnek. 2. A sókivirágzások előfordulásának éghajlati tényezői Az egyes sókivirágzás mintákhoz az 1998-2002 közötti időszakra hozzárendeltük az Országos Meteorológiai Szolgálat által a legközelebbi állomáson észlelt, időben leginkább megfelelő hőmérséklet és relatív páratartalom adatokat. Az átlaghőmérséklet 26,5 °C (szélső értékek 17,0-30,9 °C) volt, a relatív páratartalom pedig 51,5% (34-78%). A helyszínen, rendszerint napsütötte felszínen mért hőmérséklet 1,7-7,8 °C-kal volt magasabb. Az utolsó eső óta eltelt idő 1 és 18 nap között változott, átlagosan 6,8 nap volt. Ha a mintavételt megelőző napon esett eső az elhanyagolható mennyiségű volt.