Szendrei Géza - Tóth Tibor szerk.: A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 9. Miskolc, 2006)

A talajfelszíni sókivirágzások elterjedése Magyarországon (Szendrei Géza, Tóth Tibor, Kovács-Pálffy Péter, Sajó István, Szakáll Sándor és Kovács Árpád)

2. Az alkalmazott módszerek A kiválasztott helyek jellemzésének szempontjai: a térképi koordináták feljegyzése, a talajhasználat jellemzése, növényasszociációk leírása és a talaj felső 40 cm-ben az elektromos vezetőképesség mérése a helyszínen SCT 12 műszerrel. A sókivirágzás porszem hintésként vagy vékony kéregként volt jelen, ezért teljesen nem lehetett elkülöníteni a talaj többi szemcséitől. A pormintát porüvegbe vettük, a néhány cm

3-es bolygatatlan szerkezetű mintát pedig szorosan zárható, ún. csatos üvegbe. A mintákat pár óráig hagytuk állni az üvegek lezárása előtt. Vizsgálati módszerek a következők voltak: - Az ásványtani módszerek leírását az előző dolgozatban adtuk meg (lásd Szakáll et al, 2006 ebben a kötetben). - Alapvizsgálatokra és 1:10 arányú vizes kivonatok elemzésére került sor. A talajkémiai elemzések Lukács és Rédly (1988) leírása alapján történtek. Az ásványtani vizsgálatokat a következők végezték. A röntgendiffrakciós vizsgálatokat a Magyar Állami Földtani Intézetben Dr. Baráth Istvánné és Dr. Kovács-Pálffy Péter, valamint az MTA Központi Kémiai Kutatóközpontban Dr. Sajó István készítették el és értékelték ki. A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatokat és EDS-elemzéseket Kovács Árpád (Miskolci Egyetem, Fémtani Tanszék) végezte és értékelte Dr. Szakáll Sándorral (Herman Ottó Múzeum, Ásványtár, Miskolc). A talajtani vizsgálatok a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet laboratóriumában történtek. 3. Eredmények 3.1. A sókivirágzások elterjedése Az elmúlt nyolc évben 176 pontot jártunk be. E pontok közül 29 helységhez tartozó 39 helyen határoztunk meg sókivirágzást talajfelszínen (1. ábra). 3.2. A szikesek felszíni ásványi képződményei 65 pontról vett mintákban röntgendiffrakciós elemzéssel az alábbi nem sóásványokat mutattuk ki: kvarc (átlag) - 57,8% (szélső értékek: 15-82%), plagioklászok - 14,1% (227%), kalcit - 6,8% (0-28%), illit - 5,5% (0-40%), dolomit - 3,1% (0-21%), klorit 2,3% (0-8%), káliföldpátok - 2,9% (0-9%), muszkovit - 1,7% (0-17%), szmektit 1,6% (0-11%). 1% alatti átlagmennyiségben előforduló további ásványok: amfibolok, goethit, illit/szmektit, illetve illit/vermikulit közberétegzés, kaolinit, pirit. Az átlagösszetétel, illetve az egyedi minták összetétele nem utal sajátos jelenségre. 3.3. A szikeseken talált sóásványok jellemzése 3.3.1. Hazai sókivirágzásokban előforduló sóásványok A szikes talajokon talált kivirágzások röntgen-pordiffrakcióval és mikroelemzéssel kombinált pásztázó elektronmikroszkóppal meghatározott sóásványait az I. táblázatban adtuk meg. Az előforduló sóásványok gyakorisága a következő (az előfordulások %-ában): blödit 1,5%, bürkeit - 4%, epsomit - 1,5%, gipsz - 32%, halit - 19%, hexahidrit - 1,5%, jarosit - 1,5%, melanterit - 3%, mirabilit - 3%, nahkolit - 1,5%, nátron -4%, thénardit - 71%,