Szendrei Géza - Tóth Tibor szerk.: A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 9. Miskolc, 2006)

Magyarországi sókivirágzások ásványtani vizsgálata (Szakáll Sándor, Kovács-Pálffy Péter, Sajó István és Kovács Árpád)

Megjegyezzük, hogy Apajról finom szemcsés halmazokként EDS-felvétellel egy Kés Cl-tartalmú fázist mutattunk ki, mely szilvinre utal. Hexahidrit A tatai kivirágzások egyik komponenseként, XRD-felvétellel igazoltuk jelenlétét. Szoros együttesben gipsszel és epsomittel együtt fordul elő, utóbbinak dehidratációs terméke lehet. Jarositcsoportba tartozó ásvány Egy apaji minta XRD-felvételén, a jarositcsoportba tartozó ásvány reflexióit azonosítottuk. Mivel ezt a fázist SEM-EDS-módszerrel nem sikerült megtalálnunk, a pontosabb fajbesorolást nem tudtuk elvégezni. Melanterit Egy apaji mintából igen kis mennyiségben, XRD-felvétellel azonosított ásvány. A jarositos fázissal való együttes megjelenése arra utal, hogy üledékes eredetű, vasszulfidos fázisokból (pirit/markazit) keletkezhetett. Mirabilit Csak hűvös időben (20 °C alatt) gyűjtött mintákban sikerült kimutatni, a gyűjtést követő gyors XRD-vizsgálattal (a Hajdúdorog, Hajdúvid környéki feltárásokból) (7. ábra). A mirabilit vízvesztéssel thénardittá történő gyors átalakulását számos szerző említi (pl. Gummuzio et al., 1982). Emiatt vizsgálata, kimutatása nem egyszerű. Magunk a frissen gyűjtött mirabilitet mindig színtelen, átlátszó, üvegszerű, akár néhány mm-t elérő kristályhalmazokként észleltük. Olykor 1 mm-t elérő, tűs termetű kristályokat is megfigyeltünk (C. ábra a borítón). Laboratóriumi körülmények között azonban perceken belül fehér porszerü bevonat jelent meg az aggregátumokon, néhány óra múlva pedig az egész anyag hófehér, porszerű halmazzá alakult át a folyamatos és gyors dehidratáció miatt. A mirabilit vízvesztésével képződő fehér, porszerű anyag az XRD-fel vételek alapján mindig thénardit volt. Fentiek alapján joggal feltételezhetjük, hogy a mirabilit hűvös időszakokban elterjedt lehet hazánk szikes kiválásaiban. Mivel magunk a mintagyüjtéseket a száraz, meleg nyári periódusokra koncentráltuk, az ilyen feltételek mellett képződő thénardittal ellentétben ritkán figyeltük meg. Nahkolit Eddig csak a Petőfiszállás melletti Péteri-tó egyik mintájában sikerült kimutatni. Itt zömök oszlopos kristályai 50-80 jim-t érnek el (G. ábra a borítón). Az EDS-felvétel Na (és kis mennyiségben Ca) jelenlétét mutatta ki ebben a fázisban. A kationok és a morfológia alapján számításba jöhetne még a pirssonit és a gaylussit is, azonban a röntgenpordiffrakciós felvétel a nahkolitot igazolja (8. ábra). A szakirodalom szerint ezen ásvány szerkezetében Ca és Al is beépül, így a Ca jelentkezése az EDS-felvételen nem meglepő.