Szendrei Géza - Tóth Tibor szerk.: A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 9. Miskolc, 2006)

A hazai szikes talajok és a szikesedés, valamint a só felhalmozódási folyamatok rövid jellemzése (Tóth Tibor és Szendrei Géza)

A sókivirágzások előfordulása szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a szikes tavak. Ezért megemlítjük, hogy a sós tavak nemzetközileg is nagy intenzitással kutatott témájában elért hazai eredményeket két folyóiratszám tartalmazza: - Acta Biologica Debrecina Suppl. Oecologica Hungarica, 9, (1999) -Természetvédelmi közlemények, 10, (2003) Végül egy érdekes adalék, amelyik mutatja a szikesek jelentőségét a társadalom számára: az 1960-as évek elején a Hortobágy számos szikes területén nagy költséggel és sok munkával rizsföldeket alakítottak ki. A rizstermelést megkezdték, de a rossz terméseredmények miatt néhány év után felhagytak vele. Manapság a Hortobágyi Nemzeti Parkban a negyven évvel ezelőtt kialakított csatornák és rizsföldek nagy költséggel és sok munkával járó felszámolása az aktuális feladat. 2. Sófelhalmozódásra vonatkozó néhány hazai elmélet Muraközy (1902), Treitz (1903) és 'Sigmond (1923) a nátrium felhalmozódását a növények bomlástermékeiből is származtatták. A kőzetekből eredő nátriumfelhalmozódás történhet közvetlenül. Sümeghy (1953) cit. Várallyay (1967) szerint a Duna-völgyben nincsen vastag, összefüggő eolikus rétegsor, ezzel szemben jelentős vastagságú folyóvízi üledékek vannak, de egyik sem jelent számottevő nátriumforrást. Az alföldi üledékes kőzetekben Arany & Babarczy (1937), illetve mások szerint is a nátriumfelhalmozódás a plagioklászföldpátok mállásából ered. Kuti et ai, (2003) a nátriumfelhalmozódás forrásának a piroklasztikus eredetű Na-montmorillonitot tartja, amelyből a nátriumionok ioncsere útján mobilizálódnak. A kőzetekből közvetve is a talajokba kerülhetnek a nátriumionok a mélységi és a talajvíz közvetítésével. Az Alföld mélyében lévő tengeri üledékek sótartalma mélységi vizekbe kerül, és a törésvonalak mellett felszállva gyarapíthatja a talajvíz sótartalmát (Rónai, 1965 cit. Várallyay, 1967). Többen feltételezték, így Kreybig & Endrédy (1935), Szabolcs (1961), Várallyay (1967), hogy a talajok nátriumtartalma az Alföldet övező vulkáni hegységkoszorú kőzeteinek mállásából származik. A sófelhalmozódáshoz hozzájárulhat valamely vízzáró réteg okozta korlátozott kilúgzás, majd a pangóvíz bepárlódása amint azt Treitz (1908), 'Sigmond (1923), valamint Arany & Babarczy (1937) is megállapították. A nátriumfelhalmozódás lehetséges forrásai lehetnek a felszíni vizek is. A folyóvizek árterein a visszamaradó pangóvizeket a só forrásának tekintette az Alföldön 'Sigmond (1906) cit. Ballenegger & Finály (1963), a Duna-völgyben többen, így Herke (1962, 1964) és Treitz (1903) cit. Várallyay (1967), a Duna-Tisza közén 'Sigmond (1906, 1913). Az alföldi folyók vizei kalcium (magnézium)-karbonátosak a nátriumsók kicsapódása csak a bepárlódás legvégső szakaszában várható. A Sió-Kapos-Sárvíz völgyének déli részén is a szikesedés okának a felszíni vizek pangását és bepárlódását tekintették (Várallyay & Szabolcs, 1966). A tavak vizének bepárlódását általában sók forrásának tekintette többek között Ecsedi & Treitz (1903) cit. 'Sigmond (1923). A tó vize és a szikesedés közötti kapcsolatra az elmúlt 50 évben is hoztak példákat, így a Velencei-tó esetében Várallyay & Szabolcs (1966), és részben a Fertő tó esetében is Szabolcs & Várallyay 1969).