Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)

A polgárdi Szár-hegy andezittelérei és szkarnos képződményei (Dunkl István, Horváth István és Józsa Sándor)

4. ábra. A polgárdi andezittelérek kőzetkémiai osztályozása az alkáli-oxid-Si0

2 diagram alapján. Fig. 4. Chemical classification of the andésite 35 45 55 65 75 dykes of the Szár Hill according to the Si0

2 vs. S»0

2 Na

2

0 + K

2

0 diagram. 3. Az andezit kontaktusa, szkarnos képződmények Az andezit és a mészkő határán általában egy 5-40 cm vastag, Ca-szilikátokból, karbonátból és Si0

2-változatokból álló, szinte mindig zónákra tagolódó szkarnos sáv jött létre (Dunkl, 1983; Horváth és Odor, 1989). A kalcium-szilikát-ásványok krisztallográfiai leírását Németh (2001) és Dódony et al. (2003) adta közre. Említést érdemel, hogy egyes apofízákban az andezit/mészkő kontaktus rendkívül éles, semminemű ásványképződés nem figyelhető meg. A jelenség magyarázatára két lehetőség kínálkozik. (1) A mészszilikátos ásványosodást létrehozó fluidumok erősen „csatornázottan" mozogtak, és azokon a helyeken, ahol a permeabilitás nem tette lehetővé, nem történt elemvándorlás és reakció. (2) Az andezit benyomulása több fázisban történt. Egy késői telérgeneráció csak a fluidumok felszabadulása után képződött, és így az előfordulások egy kisebb részénél csak „száraz", lényegében reakciómentes kontaktus jöhetett létre. Ez a kérdés a geokronológiai adatok alapján nem dönthető el, a jelenség térbeli elrendeződése alapján az első lehetőséget tartjuk valószínűbbnek. 3.1. Endoszkarn Hintett-eres szkarn az andezitben Az andezit egész tömegét érintő, fent említett, közönséges propilites átalakulás mellett a mész-szilikát-ásványok finom hintésként, foltokban és erek mentén történő megjelenése a mészkővel történt kontaktus során bekövetkezett Ca-infiltráció hatására jött létre. Az andezit/mészkő kontaktustól 10-50 cm távolságig behatoló Ca-szilikát-erek 2-5 mm szélesek, a szigetszerű Ca-szilikát-csomók 1-2 cm átmérőjűek. E fészkek szabad szemmel nem ismerhetőek fel minden esetben, csak a vékonycsiszolati kép mutatja, hogy az andezit szövetének megőrzödése mellett az anyaga helyenként szinte teljesen Caszilikáttá alakult. így az andezit és az endoszkarn elhatárolása nem egyértelmű. A klinopiroxén elszórtan, apró, -100-150 /im-es, zöld, a széle felé sötétedő kristályokat alkot az alapanyagban, illetve 20-50 ßm vastagságú bevonatot képez a mafikus fenokristályokon, vagy azok pszeudomorfózáin (5. ábra). Az optikai kioltás enyhén zónás, az elektronmikroszondával meghatározott összetétel a Mg-hedenbergit mezőre esik (3. ábra). Az ásvány genetikája nem teljesen egyértelmű, a magmás kiválást sem zárhatjuk ki teljesen. Azonban a szöveti bélyegek (előfordul, hogy magmás klinopiroxén