Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)
A polgárdi Szár-hegy geológiája és ércesedése (Kiss János)
„hagyományos csapásba" illő telérszerű megjelenés hiánya bizonytalanná tette és nehezítette a kutatások stratégiai megítélését. A Szár-hegy ércesedésének lehettek „telérre" emlékeztető, diaklázisokat kitöltő formaelemei (Sólyom-190 m, Lóczy L., Vendl A); a réteghatárokat követő „telérszerű" kitöltései (a bánya -18 m-es szintjén); összességében azonban egy nehezen körülhatárolható kovás mezőben elhelyezkedő érchintések, fészkek, lencsék, tömzsös alakzatok, esetenként félmázsás érckitöltések sorából állt (3. ábra). Az érctelep ilyen formai kialakulása az egyenlőtlenül kovásodott mészkő Si0 2-mentes, illetve Si0 2-szegényebb részeinek a savas hidrotermák általi kioldásával, ércanyaggal történő behelyettesítésével (metaszomatózisával) értelmezhető. A telepalakzat feltételezi, hogy az ércképződést elindító mozzanat az aszcendens oldatok kovásító tevékenységével kezdődhetett az alábbi kémiai reakcióséma szerint: PbCl 2(aq) + H 2 S (aq) & PbS (s) + 2HCl (aq) A reverzibilis kémiai folyamatnak irreverzibilissé válása és az ólom-szulfid kicsapódása a sósav koncentrációjának csökkenésével, a savakban oldódó mészkő (ki)oldását követően az oldat semleges pH-júvá válásával történhetett: PbS (s) (metasom) + CaC0 3(s) (palasom) CaCl 2(aq) + H 2 0 + C0 2(g) A szénsavas, Ca-kloridos oldat a „félig nyílt" földtani keretből magasabb kőzetrégióba vándorolva és hidegebb meteorikus vízzel (nagyrészt csapadékeredetű talajvízzel) keveredve (szénsavas „csevice vizek") a mészkő felszín közeli területén annak oldószerévé válhatott (vörös agyaggal - terra rossával - kitöltött üreges mészkő a Somlyó- és Szár-hegy számos pontján). Kiss (1951) az epihidrotermás-metaszomatikus teleptest kialakulását sziderit —» szulfidok —» kvarc, kalcit paragenetikai sorrendiséggel jelzi, ez azonban több pontban korrekcióra szorul. Annyi bizonyos, hogy az aszcendens oldatok tevékenysége idején a polgárdi mészkővonulat „vízzáró" fedőképződménye hellyel-közzel egyenlőtlenül lepusztulhatott, így korlátozottá vált az a szerep, amelyet a hidrotermák stagnálásra kényszerítésével az ercesedés kiváltásában játszhatott, az ioncserével járó folyamatok tehát „rövidített" időben, számos áttételen, több ütemben érvényesülhetek. Zárt laboratóriumi keretek között (Kiss, 1973) a sziderit-rodokrozit képződés a vas-mangán koncentráltságától függően már szobahőmérsékleten is bekövetkezik, az ankerit képződéséhez azonban elengedhetetlen az epitermás hőtartomány és a dolomit előzetes jelenléte. A sziderit és rodokrozit képződése a Szár-hegy és a Somlyó-hegy területein - ez idő szerint - kérdéses, vagy legalábbis korlátozott szerepű: Fe 2+ (aq) (hidroterma) + CaC0 3(s) = FeC0 3(s) + Ca 2+ (aq) Mn 2+ (aq) (hidroterma) + CaC0 3(s) = MnC0 3(s) + Ca 2+ (aq) A „nyílt" földtani rendszer esetén a felfelé áramló és a leszálló oxigéndús, meteorikus eredetű vizek keveredhetnek, a Fe 2+ Fe 3+ alakba vált (ferro/ferri átmenet), a kalcit kationját a cella összeroppanása nélkül már nem cserélheti, sziderit kialakulására nem kerülhet sor. Helyette a vas(III)-hidroxid (goethit, ennek dehidratációjával hematit)
