Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)

A polgárdi Szár-hegy geológiája és ércesedése (Kiss János)

Mindkét fúrásra jellemző, hogy az ÉNy-i szárnyon 325 m-nél, a DK-i területen 380 m-nél a terület legidősebb, mikrofosszíliákkal igazolható aleuritos rétegsora jelentkezett (alsó ordovícium), mindkét esetben tektonikusán érintkezve a fölötte lévő paleozoós összlettel. Az Szb-9-es fúrás 600-700 m, 800-900 m és 900-1000 m között, valamint 1050 m-nél kvarcporfírt harántolt mészkő-dolomit közbetelepülésekkel (Lelkesné Felvári, 1978), míg az Szb-10-es fúrásban egymáshoz közeli településben egy vékonyabb (1,5-2 m) és egy vastagabb (32 m) „gránátos kvarcporfir" -telér (-test) vált ismertté (Majoros, 1971). Mivel az Szb-10 fúrásban a Polgárdi Mészkő és az alsó karbon viséi sorozat közötti kapcsolat nem látszott tektonikusnak, Majoros (1971) a területen egy dél-alpi jellegű újpaleozoós-alsó permi üledékképződési folyamatosságot tételez fel, ami ellentmondásossága mellett szellemes, ámbár nem igazolható elképzelés. Az illit-szericit-klorit-plagioklász kőzetalkotókkal jellemezhető aleurolítpala alacsony fokú (herciniai korú) metamorfózist tanúsít (Lelkesné Felvári, 1978; Árkai & Lelkes-Felvári, 1987), anyagában a szerves széntartalom elérheti a 2,5%-t. Mikrofosszíliái közül a Striatotheca, Goniosphaeridium, Micrhystridium, Coryphidium, Baltisphaeridium stb. fajok az alsó ordovícium aregini emeletének szintjelző elemei (Albani et al., 1985). Elgondolkodtató a felszínen (a polgárdi kőfejtőben) és a fúrásokkal feltárt kvarcporfir területi elrendeződése (Szb-9, Kh-17, Pi-5, Pi-4 fúrások). A kőzet az Szb-10 kivételével csak a Somlyó-hegy-Szár-hegy vonulat ENy-i szárnyán (Balatonfői-vonal) jelentkezik (1. ábra), míg a terület DK-i szárnyán, a felszínen és fúrásban (Kh-8) kizárólagosan andezit a vulkánit. Kvarcporfir a velencei-hegységi granitoid területén teljesen ismeretlen, így feltételezhető, hogy a Szár-hegy előterében fúrásokkal harántolt savanyú magmatermékek egy a velenceinél idősebb (?) gránitintrúzió tartozékai, egyben a Balatonfői-vonalnak mélyben húzódó merev sziallikus elemei (!). A Szár-hegy Ny-i és ENy-i szárnyán újabban kimutatott mágneses anomália (Horváth & Odor, 1990; 1. ábra) litológiai kapcsolatának oka és mibenléte még tisztázást igényel. A polgárdi mészkőösszlet sajátos litológiai tartozéka az ércbányászattal (1953), a termelőszövetkezeti kőfejtéssel (1958) és az 1982. évi mészkökutató fúrásokkal (Kh-3, Kh-7, Kh-8, Kh-11, Pf-1) feltárt biotitos amfibolandezit. Hasonló litológiájú andezitet a Velencei-hegységben Nadap és Sukoró környékéről, a lovasberényi eocén sorozatból (Székyné Fux & Barabás, 1953) és az úrhidai bauxitkutató fúrás nummuliteszes mészkő szelvényeiből ismerünk. A gránitba nyomult andezittelérek a gránitblokkokat körülölelő tömzsös alakzatok; a gránit felé eső részeiben páratlan szépségű zeolitok, 2-3 cm átmérőjű biotitpikkelyek, halványzöld, {100} és {111} formaelemekkel határolt fluorit-, esetenként pirit- és molibdenitkristályok meglepően szép számban keletkeztek (Nadapikőfejtő; Antónia-hegy). A szár-hegyi andezitben pirit-galenit-molibdenit hintéseket lehetett követni, a mészkőben változatos exoszkarnásványok kíséretében (Dunkl, 1983; Horváth & Ódor, 1990). Az andezitmagmatizmus ideje a lovasberényi és úrhidai fúrások „rétegvulkáni" elemei alapján eocén korú lehet, ámbár az egyik szár-hegyi fúrásból származó „dioritos" minta K/Ar kormeghatározása 213 millió évet rögzített, és így a dunántúli mezozoós (ladini) vulkanizmus termékeként értékelhető (Dunkl & Balogh szóbeli közlése (1983) in: Horváth & Ódor, 1990).