Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)
A polgárdi mészkőbányák története (Simon Hajnalka)
Termékek, felhasználás, kereskedelem Schafarzik Ferenc (1904) a következőket írta a Somlyó-hegyi (felső) bányáról: „A fejtett kövek, melyek átlag csak 2-5 cm átmérőjűek, építkezésekre, főleg pedig útkavicsolásra használtatnak. Az évi termelés mintegy 400 köbméterre tehető". Az 1908-ban megnyílt alsó bányához kapcsolódóan zúzó és mészégető létesítmények is épültek Batthyány Lajos gróf ipartelepén. A szár-hegyi bányákban fejtett kőzetanyag felhasználási köre hasonló volt: „A fejtett kövek legfölebb 0,20-0,30 m 3 nagyságúak és leginkább csak útépítésre és kavicsolásra használtatnak, olykor azonban mészégetésre is" (Schafarzik, 1904). Ekkor a szár-hegyi kőfejtők termelése (2000 mVév) sokszorosan felülmúlta a Somlyó-hegyiét. A háború után a mészkemence tevékenysége megszűnt, ezt követően útépítési célokra fejtették a mészkövet tanácsi és magánépítkezésekhez, gépkocsival és vasúton történő szállítással. 1950-ben a sztálinvárosi (ma dunaújvárosi) vaskohászati kombinát megépülése új felvevőpiacot jelentett a kőbánya számára. Naponta egész vasúti szerelvények indultak a vasműbe, ahol a polgárdi mészkövet salakképző és olvadáspontcsökkentő adalékanyagként alkalmazták a nyersvas előállítása során. A gépesítés hatása jócskán megmutatkozott a termelési eredményekben: a lovakkal történő csilleszállítás idejében 70 000 t/év volt a maximum, 15 év múlva pedig ennek a tízszeresével számolhatunk, ami az 1970-es évek elején bevezetett korszerűsítéseknek is köszönhető. Az intenzív termelés összefüggésben állt az M7-es autópálya építésével. A 700 000 t/év átlagtermelést az 1980-as évek végéig sikerült tartani. Az 1990-es években a vasműben történt technológiai változások és a jobb minőségű svéd vasércre való áttérés miatt Dunaújváros adalékanyag-igénye csökkent, ennek következtében visszaesett a kőbányászat intenzitása. 2000-ben 252 000 t volt a termelés, ez megfelel az 1990-es évek átlagtermelésének. Az anyag kb. 40%-át a Dunaferr vásárolta meg, a többit pedig építkezési célokra, elsősorban útépítésre használták fel. Utak és házak építéséhez jelenleg a következő mészkőtermékek vásárolhatók meg a bányában: terméskő (max. 300 kg), útépítési zúzottkövek, mechanikai stabilizációs anyag, meddő, géppel és kézzel válogatott falazókő, sziklakerti kő, tömbkő, hasított kő, zsákos kerti murva. Köszönetnyilvánítás Munkám megírásához óriási segítséget nyújtott Fodor Lajos (1930-2003) köszárhegyi lakos, egykori kőbányász, akinek hálás köszönettel tartozom. Köszönöm továbbá T. Biró Katalin (Magyar Nemzeti Múzeum) és Nádorfi Gabriella (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár) régésznők segítségét, akik a neolitikumra és a római korra vonatkozóan láttak el információkkal. Irodalomjegyzék Anyakönyvek (1914): Szabadbattyáni róm. kat. plébánia születési, házasságkötési és halotti anyakönyvei 1897-1914. Kézirat (manuscript in Hung.). Szabadbattyán, róm. kat. plébánia. BCsLt (é. n.): A Batthyány-család levéltára P. 1313 89. cs. No. 55. Kézirat (manuscript in Hung.). Magyar Országos Levéltár, Budapest. Csánki D. (1897): Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III., Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, (p. 345.) (In Hung.) Fitz J. (1970): A római kor Fejér megyében. Fejér megye története, 1/4. Székesfehérvár. (In Hung.)