Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)

A polgárdi mészkőbányák története (Simon Hajnalka)

Termékek, felhasználás, kereskedelem Schafarzik Ferenc (1904) a következőket írta a Somlyó-hegyi (felső) bányáról: „A fejtett kövek, melyek átlag csak 2-5 cm átmérőjűek, építkezésekre, főleg pedig útkavicsolásra használtatnak. Az évi termelés mintegy 400 köbméterre tehető". Az 1908-ban megnyílt alsó bányához kapcsolódóan zúzó és mészégető létesítmények is épültek Batthyány Lajos gróf ipartelepén. A szár-hegyi bányákban fejtett kőzetanyag felhasználási köre hasonló volt: „A fejtett kövek legfölebb 0,20-0,30 m 3 nagyságúak és leginkább csak útépítésre és kavicsolásra használtatnak, olykor azonban mészégetésre is" (Schafarzik, 1904). Ekkor a szár-hegyi kőfejtők termelése (2000 mVév) sokszorosan felülmúlta a Somlyó-hegyiét. A háború után a mészkemence tevékenysége megszűnt, ezt követően útépítési cé­lokra fejtették a mészkövet tanácsi és magánépítkezésekhez, gépkocsival és vasúton történő szállítással. 1950-ben a sztálinvárosi (ma dunaújvárosi) vaskohászati kombinát megépülése új felvevőpiacot jelentett a kőbánya számára. Naponta egész vasúti szerel­vények indultak a vasműbe, ahol a polgárdi mészkövet salakképző és olvadáspont­csökkentő adalékanyagként alkalmazták a nyersvas előállítása során. A gépesítés hatása jócskán megmutatkozott a termelési eredményekben: a lovakkal történő csilleszállítás idejében 70 000 t/év volt a maximum, 15 év múlva pedig ennek a tízszeresével számolhatunk, ami az 1970-es évek elején bevezetett korszerűsítéseknek is köszönhető. Az intenzív termelés összefüggésben állt az M7-es autópálya építésével. A 700 000 t/év átlagtermelést az 1980-as évek végéig sikerült tartani. Az 1990-es években a vasműben történt technológiai változások és a jobb minősé­gű svéd vasércre való áttérés miatt Dunaújváros adalékanyag-igénye csökkent, ennek következtében visszaesett a kőbányászat intenzitása. 2000-ben 252 000 t volt a termelés, ez megfelel az 1990-es évek átlagtermelésé­nek. Az anyag kb. 40%-át a Dunaferr vásárolta meg, a többit pedig építkezési célokra, elsősorban útépítésre használták fel. Utak és házak építéséhez jelenleg a következő mészkőtermékek vásárolhatók meg a bányában: terméskő (max. 300 kg), útépítési zú­zottkövek, mechanikai stabilizációs anyag, meddő, géppel és kézzel válogatott falazókő, sziklakerti kő, tömbkő, hasított kő, zsákos kerti murva. Köszönetnyilvánítás Munkám megírásához óriási segítséget nyújtott Fodor Lajos (1930-2003) köszárhegyi lakos, egykori kőbányász, akinek hálás köszönettel tartozom. Köszönöm továbbá T. Biró Katalin (Ma­gyar Nemzeti Múzeum) és Nádorfi Gabriella (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár) ré­gésznők segítségét, akik a neolitikumra és a római korra vonatkozóan láttak el információkkal. Irodalomjegyzék Anyakönyvek (1914): Szabadbattyáni róm. kat. plébánia születési, házasságkötési és halotti anya­könyvei 1897-1914. Kézirat (manuscript in Hung.). Szabadbattyán, róm. kat. plébánia. BCsLt (é. n.): A Batthyány-család levéltára P. 1313 89. cs. No. 55. Kézirat (manuscript in Hung.). Magyar Országos Levéltár, Budapest. Csánki D. (1897): Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III., Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, (p. 345.) (In Hung.) Fitz J. (1970): A római kor Fejér megyében. Fejér megye története, 1/4. Székesfehérvár. (In Hung.)

Next

/
Thumbnails
Contents