Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

ADATTÁR

ADATTÁR II. TUDOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK Azon (mindenkori) magyarországi intézmények fontosabb adatai, ahol jelenleg vagy a múltban az ásványtannal kapcsolatos számottevő tudományos tevékenységet folytattak (a jelenlegi elnevezés sorrendjében). Az intézmény neve

0 és annak változásai a megfelelő szervezeti egység alapításától fogva;

00 az ásványtannal foglalkozó szervezeti egység (illetve jogelődjeinek és jogutódjainak), valamint vezetőinek neve, és a történetét tárgyaló legfontosabb irodalmi művek. Rövidítések: C. = Cathedra, I. = Intézet, T. = Tanszék, h. = helyettes, mb. = megbízott. a) Felsőoktatási intézmények Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

1

, Építőmérnöki Kar

2

, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

3 '1846-56: Királyi József Ipartanoda; 1856-71: (Császári-Királyi) József Politechnikum (K. K. Josephs-? olytechnikum); 1871-1934: M. Kir. József (1872-től József Nádor) Műegyetem; 1934-48: (1945-ig M. Kir.) József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 1948-49: József Nádor Műszaki Egyetem; 1949-56: Budapesti Műszaki Egyetem; 1957-67: Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem*, 1967-99: Budapesti Műszaki Egyetem (BME) (1854-ig Pesten, 1854-72 közt Budán, 1872-1909 Pesten [Budapest], 1909-től Budán [Budapest]) 2

1871—1934: Vegyészmérnöki Osztály; 1934-56: Gépész- és Vegyészmérnöki Kar 3

1846-64: Természetrajz és Áruismeret T.; 1864-1990: Ásvány- és Földtani T.**; 1990— 99: Mérnökgeológia T.; 1999-: Építőanyagok és Mérnökgeológia T.*** Tanszékvezető: 1846-50: Mihálka Antal; 1850-58: Pauer Sándor Lipót (1850-57 h.); 1858-60: Anton Kerner (1858-59 h.); 1861: Nendvich Károly (h); 1861-62: Jokély János (1861-62 h.); 1862-64: Kriesch János (h.); 1864-67: Hofmann Károly; 1867-70: Wartha Vince (1867 h.); 1870-94: Krenner József; 1894-1904: Schmidt Sándor; 1904-26: Schafarzik Ferenc; 1926-60: Vendl Aladár (1926-27 h.); 1960-68: Papp Ferenc; 1968-81: Meisel János; 1981-82: Orosz Árpád (mb.); 1982-99: Kleb Béla; 1999-: Balázs L. György *A Budapesti Műszaki Egyetemből kivált karokat 1967-ben egyesítették újra az egyetemmel. "Az 1864-ben a Természetrajz és Áruismeret Tanszék kettéosztásakor létrejött másik tanszék a Növény-, Állattani és Áruismereti T. A két tanszék összevonásával. Irodalom: Bidló G. (1977): Az ásványtani és földtani oktatás kezdete a Budapesti Műszaki Egyetemen. Földt. Tudtört. Évkv.,5, 18-24. Bidló G. (1994): A Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- és földtani gyűjteményeinek története. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai IStudia Naturalia, 41. 243-246. Kleb B. (1983): Ásvány- és Földtani Tanszék a 200 éves Budapesti Műszaki Egyetemen. Földt. Kut., 26(4), 3-4. Papp F. (1964): Az Ásvány- és Földtani Tanszék 100 éve. Epítőip. Közlek. Műsz. Egy. Tud. Közlem., 10(1), 5-28. 0 Az intézmények, szervezeti egységek nevének időben és forrásonként eltérő írásmódját úgy egységesítettük, hogy a kötőszavak stb. kivételével minden szót nagy kezdőbetűvel írtunk. °° A jelenlegi elnevezést a számozott történeti felsorolás utolsó tételeként csak akkor ismételtük meg, ha ez valamilyen indokból célszerűnek látszott.