Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)

11.6.4.4. Molnár ásványtanai Kuriózumszámba megy Molnár Keresztély János 1780-ban írt latin nyelvű verses természetrajzának ásványtani része, melyet részben Piller könyvének nyomán írt. 1783ban megjelentetett kivonatos természetrajzának rövidke mineralógiai része a téma egyik első magyar nyelvű összefoglalása.

136 Ebben fordul elő legelőször az ásvány szó mai értelmében (39. ábra). , Atvinyo« 39. ábra. Részlet Molnár Keresztély 10. Miner alia. Ásványoknak a- János A természet három országinak ZOk a' tellek hivattatnak, mellyek a* rövéd ismertetéséé, írásából (1783) f&ld kebelében találtatnak, 's nevekedésre való belső izek nélkül fzü~ kölködvén , femmüéle képpen fem . élnek. 11. Négy Rendbéliek az Ásvanyok. Az első Rendben vagyon mindenféle sóé : a' máfbdikban a' lançait ipblogißon) az harmadikban a' löki. a' negyedikben az Értz. (metallum) 11.6.4.5. A korszak további ásványtani tankönyvei Az 1795-ben Gáti István által megjelentetett első magyar nyelvű természetrajztankönyv ásványtani része csak a legalapvetőbb ismeretekre terjed ki. Ludwig Mitterpacher ugyanekkor kiadott latin nyelvű természetrajztankönyvét ajánlotta a II. Ratio Educationis (1807) a gimnáziumok számára. Az igen rövid ásványtani fejezet az előírásoknak megfelelően a magyar ásványneveket is tartalmazza. Piller fentebb említett munkáját Mitterpacher egyetemi tankönyve (1799) sem múlja fölül terjedelmében vagy színvonalában, sőt az egyes fejezetek aránya (állatok -280, növények -75, ásványok -60 oldal) Pillérével összevetve az ásványtan rovására változott. Az igen kevés topografikus ásványtani adatot tartalmazó könyvben újdonság a latin, magyar és német mutató. A XIX. sz. első felében megjelent közép- és főiskolai tankönyvek ásványtaniföldtani részei a werneri éra ismereteit nyújtották. Közülük Reisinger János befejezetlen egyetemi ásványtankönyve (1820) is Werner rendszerét és szemléletét követi, így a külső ismertetőjegyeket közel 100, a fizikai és kémiai tulajdonságokat csak 15 oldalon tárgyalta. A (csak az I. osztályra - földek és kövek - kiterjedő) rendszertani rész érdekessége, hogy határozó-szerűén hosszasan kitér az egymáshoz hasonló ásványok elkülönítésének lehetőségeire. A lelőhelyadatok gyakran csak országnevekben merülnek ki. Egészen 1861-ig nem jelent meg új, korszerűbb szemléletű egyetemi mineralógiakönyv.

137 L Molnár, J. B. (1780): Oryctologicon, complexum históriám naturalem mineralium. Budae, 1780; Molnár J. B. (1783): A természet három országinak rövéd ismertetése, kezdet gyanánt. Magyar Könyv-ház, 4, 175-232. 137 Gáti I. (1795): A természet históriája stb. Pozsony: Weber; L. Vadász (1968); Mitterpacher, L. (1795): Primae lineae históriáé naturalis in usum gymnasiorum regni Hungáriáé et regnorum eidem adnexorum. Budae; Mitterpacher, L. (1799): Compendium históriáé naturalis. Budae: Typ. Univ. Pesth.; Reisinger, J. (1820): Enchiridion anorganognosiae. Budae: Typ. Reg. Sei. Univ. Hung.