Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)

mellett a társadalmi és a mindennapi élet érdekességeiről is beszámolt olvasmányos stílusban.

62 A kötetet Korabinszky János víz- és természetrajzi térképére, mint alapra rajzolt „petrográfiai" (tulajdonképpen földtani) térkép egészíti ki. A topografikus ásványtan szempontjából is figyelemreméltó munkában - Tóth Mike fogalmazásával élve - „nem megvetendő megjegyzéseket tesz az ásványokról, de csak az ismertebb bányászati helyeknél".

63 Ezek közül az úrvölgyi kobaltvitriol leírását idézzük:

64 27. ábra. Robert Townson 1793-as magyarországi útjának útvonalvázlata E bányákban [ti. az úrvölgyiekben] gyönyörű, rózsaszínű kobaltvitriol [bieberit] sztalaktitok találhatók. Körülbelül egy lábnyi hosszúságút gyűjtöttem, benne egy mozgó vízcseppel. Némelyik részben rózsaszínű, részben kék. Bom Lithophylacium című művében Vitriolum Zinci (?)-nek [cinkgálic, goslarit] mondja, Gmelin Vitriolum Magnesiintk [epsomitnak] nevezi, de kérdőjelet tesz mellé. Bom kései munkájában, a Catalogue raisonnébtn kobaltvitriolnak tartja, s azt írja róla, hogy nemrég a selmeci bányászati akadémia egy növendéke elemezte, s kobaltot nyert ki belőle. Küldtem belőle Klaproth úrnak, aki volt olyan kedves, hogy megvizsgálta, és ezt az elemzést elküldte nekem [az elemzés szövege következik]. Ez tehát egy kevés vasat tartalmazó igazi kobaltvitriol. 62 Müvének számos vonatkozását tárgyaló tanulmányok találhatók a Rózsa (1997) által szerkesztett kötetben. 63 Tóth (1882: 28); Kiss (1991a); Rózsa (1997). 64 L. Szöör et al. in Rózsa (1997).