Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)

18. ábra. Az ásványtan oktatása az (a) I. és (b) II. Ratio Educationis hatálya alá tartozó oktatási intézményekben A függőleges tengelyen a tanuló életkora, sötéttel az ásványtan oktatásának helye a képzésben, a szám a heti óraszámot adja meg. A: akadémiák, B: egyetemi (akadémiai) bölcsészkar, H: egyetemi hittudományi kar, J: egyetemi (akadémiai) jogi kar, L: líceum, N: növénytannal együtt, O: orvosi kar. Végül is elmondható, hogy a természetrajzi képzés egyetemi szintű bevezetésével jelentősen megnőtt a tanulmányaik során különböző mértékű természetrajzi ismereteket elsajátító személyek (elsősorban orvosok, gyógyszerészek, tanárok) száma. A Kárpátmedence ásványokban való gazdagsága miatt közülük sokan fordultak érdeklődéssel a mineralógia felé. Mindazonáltal fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a magyarországi