Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

I. A LEGENDÁKTÓL A TÉNYEKIG (az 1770-es évek előtti időszak)

megadott. Reviczky könyvéből az az érdekesség említhető meg, hogy a Földre vonatkozó ismereteket De geológia fejezetcím alatt foglalta össze.

75 Mivel a természetrajzi tárgyak közül az ásványtan kapcsolódott leginkább a fizikához (a mágnességét mindig, a korai müvekben az elektromosságot is az ásványok kapcsán tárgyalták), így még az önálló természetrajzi oktatás megkezdődésének idején, az 1770-80-as években megjelent fizikatankönyvekben is szerepelt, míg a növény- és állattan ekkor már nem. Ilyen Horváth Ker. János műve (1770) vagy a Molnár Ker. János által írt, első magyar nyelvű fizika könyv (1777). Horváth könyve abból a szempontból egyedülálló, hogy több magyarországi ásványlelőhelyet is említ, az ország mai területéről pl. Diósjenőről és Tokajból gránátot (utóbbi nyilván a tokaji „marekanif'), Tolcsváról achátot, a Telkibánya környéki patakokból rubint (!).

76 Némiképp az előző fejezetben említett disszertációkhoz hasonlítanak azok az értekezések, melyeket a hallgatók egy csoportjának baccalaureátusi vagy doktori avatására írt a promoveáló professzor. Ezek közé tartozik Csiba István nagyszombati professzornak Magyarország hegyeiről írt értekezése (1714), mely az első, Magyarországon önállóan megjelent „földtudományi" könyv.

77 Fejezetcímei: I. Az arany-, II. Az ezüst-, III. A réztermö hegyekről, IV. A vasbányáikról nevezetes hegyekről, V. A higany-, VI. Az ólomtermő hegyekről, VII. A magyarországi hegyek nemesebb ásványi színezékeiről, VIII. A mágneskövet termő hegyekről, IX. Az azbesztről és a kőszénről, X. A [hegyijkristályól, gyémántról, karbunkulusról, topázról, opálról és más drágakövekről, melyek a magyarországi hegyekben előfordulnak, XI. A márványról, alabástromról és még néhány egyéb különlegesebb kőről, XII. Magyarország sóbányáiról, XIII. A magyarországi hegyek sziklaodvairól és barlangjairól, XIV. A szőlőtermő hegyekről és dombokról, XV. A magyarországi hegyek ritkább állatairól, XVI. A Kárpátok legmagasabb hegygerinceiről. Csiba tehát lényegében minden, a hegyekben található érdekességről írt, saját - valószínűleg igen korlátozott - tapasztalatai mellett elsősorban irodalmi adatok alapján. Az I-XII. fejezet, címe alapján, akár egy topografikus ásványtan is lehetne, és valóban, Csiba sok lelőhelyet meg is említett e részekben: Ezekkel a bányákkal [ti. a szomolnokiakkal] csaknem határosak a Gömör vármegyében lévő ... rozsnyói rézbányák, amelyekben a réz mellett még arany- és ezüstérc is található, valamint folyékony gálic és nyers antimon, amelyet közönségesen Spissglassnak neveznek. Van még ezen kívül valamiféle más rezes anyaguk is, amelyet azonban semmilyen más célra nem lehet használni, csak harangok öntésére. (...) Jaszlinszky, A. (1756): Institutionum physicae. Pars altera, seu physica particularis. Tymaviae: Typ. Acad. S.J. (Dissertatio III. De tellure ejusque constitutione. Sectio II. De succis terra concretis, & electricitate. Sectio III. De fossilibus); Reviczky, A. (1758): Elementa philosophiae naturalis. Pars altera, seu physica particularis. Tymaviae. (Disputatio II. De Terra, & aqua. Pars I. De geológia.); Makó, P. (1761): Compendiaria physicae etc. Pars II. Ed. altera. Vindobonae: Trattner. (Sectio IV. De iis, quae ad globum hunc terrestra pertinent. Caput II. De terra, sulfure, et salibus. Caput III. De lapidibus et metallis.) 76 Horváth, J. B. (1770): Institutiones physicae particularis. Tymaviae: Coll. Acad. S. J.; Molnár J. (1777): A fisikának eleji. A természetiekről Newton tanitványainak nyomdoka szerént hat könyv. Pozsonyban és Kassán: Landerer. (VI. könyv. A földi eredet egyéb kettejiröl, tudniilik: A levegőhöz és a Földhöz tartozandókról. IX. rész: A kövekről, értzekről, mágnesről.) 77 Csiba, S. (1714): Dissertatio historico-physica de montibus Hungáriáé. Tymaviae: Typ. Acad. Jegyzetekkel és utószóval ellátott fordítása Magyarország hegyeiről címmel 1991-ben jelent meg A bányászat, kohászat és földtan klasszikusai sorozat 6. köteteként. Szerk. Zsámboki L. Miskolc-Rudabánya.