Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

I. A LEGENDÁKTÓL A TÉNYEKIG (az 1770-es évek előtti időszak)

I/C.l. Oktatási, kutatási és gyűjteményi háttér I/C.l.l. Oktatás Az ásványtan és a többi természetrajzi tárgy oktatása ezen időszakban lényegében továbbra is az előző fejezetben elmondottak szerint - vagyis az egyetemi és főiskolai filozófiai stúdiumok során, a fizika keretében - folyt. A fizikus tanárok által betöltött önálló fizika tanszékek létrejöttével a fizika formálisan is kivált a filozófiából. Egyre nagyobb számban jelentek meg tankönyvek, és immáron nemcsak a protestáns főiskolák professzoraitól. A nagyszombati egyetemen az 1753-as egyetemi reform során bevezetett tankönyvírási kötelezettség nyomán húsz év alatt hat fizikatankönyv született, ami a természettudományok szerepének erősödését és az orvosi kar megalapításával (1769) együtt már egy új korszak kezdetét jelezte. Mindazonáltal a természettudományi (elsősorban orvosi) pályán működő magyarországi értelmiségiek (különösen a nem katolikus vallásúak) e korban is túlnyomórészt a külföldi felsőoktatási intézményekben tanultak. (A természetrajzi képzés a Habsburg Birodalom Lajtán túli részein sem volt fejlettebb. Amint Born egy 1770-re keltezett levelében megállapította, „még magában Bécsben sincs természetrajz-professzor. így nem csodálkozhatunk azon, hogy ... az osztrák államok természetrajza teljesen feldolgozatlanul hever."

67 Kincstári montanisztikai szakemberképzés már korábban is folyt céhes jelleggel, de ezt a XVIII. század elején felváltotta az iskolai rendszerű oktatás. Az 1716-ban létrehozott csehországi joachmisthali (ma Jáchymov) bányaiskola mintájára 1735-ben két tanéves bányaiskolát

68 alapítottak az alsó-magyarországi Selmecbányán. 1747-ben hasonló intézményeket nyitottak meg Szomolnokon (Felső-Magyarország) és Oravicabányán (Bánság) is, ezek azonban néhány évi működés után (csakúgy, mint a csehországi) megszűntek. A selmeci iskola növendékei tanulmányaik során a főkamaragrófság ásványgyüjteményét használhatták, az oktatásban külföldi tankönyvekre támaszkodhattak.

69 I/C.1.2. Ismeretterjesztés Földtani vonatkozású önálló ismeretterjesztő munkát e korból nem ismerünk. Mint érdekesség, megjegyezzük, hogy Franz Ernst Brückmann Németországban megjelent Magnalia Dei című munkájának, mely az akkor ismert világ bányáit ismertette (l/C.2.5.) 14 magyarországi előfizetője volt (főként az ismertebb természetbúvárok közül). I/C.1.3. Tudományos társulatok, folyóiratok Korabeli magyarországi tudományos társaságokról még nem, legfeljebb ilyen irányú törekvésekről beszélhetünk. Dániel Fischer, Szepes vármegye fizikusa (tisztiorvosa) 1732-ben nyomtatott ki - jellemző módon külföldön, Sziléziában - egy tervezetet magyar orvos- és természettudományi társaság és folyóirat megalapítására. 1763-ban Kollár Ádám Ferenc magyar tudós társaság létrehozását kezdeményező kísérlete szintén eredménytelenül végződött. Több természetbúvárunkat választották azonban taggá az ekkor 67 Born (1774: 1-2). 63 Zsámboki (1999). 69 Herttwig, Ch.: Neues und vollkommenes Berg-Bitch; Rössler, B.: Speculum metallurgiáé poliíissimum; Ercker, L.: Aula subierranea... stb.