Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

ADATTÁR

Főbb m.: Koch S. (1985): Magyarország ásványai (szerkesztés). Bp. és számos közet-és ásványtani cikk. Család: f: Donath Lenke Klára (h: 1946-t); gy: Ferenc ( 1948—), Gábor (1952-). Életr.: Szederkényi T. (1997): M. J. (1914-1997). Földt. Közt, 127, 493^197. (publ. 1.). Müller, Franz Joseph, eredetileg Müllner, 1788-tól von Reichenstein előnévvel, 1820-tól báró (1742. X. 4. Poysdorf, Alsó­Ausztria- 1825. X. 12. Bécs (Wien), A) Tanúim.: (ff:) bécsi egyetem, bölcsészeti, majd jogi kar; Selmecbánya, bányászati akadémia (1763-66). Pályafutás: Selmecbánya, Szél akna: bányászati gyakornok (1766-68), uo. bányatiszt (1768-70); Oravicabánya: főbányamester, bányaigazgatósági ülnök, a bánsági kincstári bányák igazgatója (1770-75); Schwaz (Tirol): bánya­igazgatósági első tanácsos, főbányamester (1775-78); Nagyszeben: az erdélyi bányászati és pénzverészeti kincstartóság (Thesauriat fiir Münz- und Bergwesen) tanácsosa (1778-88); Zalatna, az erdélyi kincstári bányászat és pénzverészet főfelügyelőségén (Oberamt des Berg- und Salineninspektorat) kormányszéki tanácsos (1788-97); Nagyszeben: az újjászervezett kincstartóságon udvari tanácsos (1798— 1802); Bécs: az udvari pénzverészeti és bányászati kamara (Münz.- und Bergkammer) valóságos udvari tanácsosa (1802-20 [nyug.]). Tud. társ. tags.: Societal fiir Bergbaukunde (r. t.). Elismerések: nemesség (1788); erdélyi indigenátus (honfiúsítás) (1795); a Szent István-rend és az ezzel adományozott bárói cím (1820). Főbb m.: Néhány ásványtani és bányászati cikk. Család: f: Margarete Hegengarten (h: 1765—f84); gy: Johann (1770 körül -?), Anna (1773-?), Kari Emerich (1780-?). Életr.: A Res montanarum (Leoben) 1992. évi 5. számának számos cikke. Franz Joseph Müller von Reichenstein címere Náray-Szabó István (1899. VII. 20. Szombathely ­1972. IX. 16. Budapest) Tanúim.: (af-kf:) Szombathely; (ff:) bp.-i müegy., vegyészmérnöki oszt. (1917-22), oki. vegyészmérnök (1922). Továbbképz., ösztöndíj: Berlin, Institut für Faserstoffchemie, Coll. Hung, kutatói ösztöndíj (1926— 28); Manchester, Physical Institute, Victoria Univ., kutató (1928-30). Pályafutás: bp.-i müegy.: elektro­kémiai tsz. tsg. (19227-23), majd adj. (1923-26) szegedi tud.egy.: diákkoll. adj. (1930); uo.: Eötvös Koll ig. (1931-38); bp.-i műegy. kémiai-fizikai tsz.: ny. r tanár (1938-47); politikai fogoly (1947-51), internált (1951-53); Bp., Építéstud. Int.: épületfizikai oszt. vez (1953-56); uo., MTA Központi Kémiai Kutató Int.: ig h. (1956-57), kristálykémiai csop. vez. (1957-70 [nyug.]). Tud. előmenetel: műszaki dr. (bp.-i műegy., 1926); magántanár (Ferenc József tud.egy., 1931-44, Az anyag szerkezete); kémiai tud. dr. (1957). Tud. társ. tags.: MTA (lev. t., 1945, kizárva politikai okokból 1948, kizárása érvénytelenítve 1989); Nemzetközi Krisztallográfiai Unió Magyar Nemzeti Biz., t.; Magyar Kémikusok Egyes. Fizikai-Kémiai Szakoszt., alelnök, Eötvös Loránd Fizikai Társ. (t. 1957), Szilikátipari Tud. Egyes. (t. 1957). Egyéb megbíz. (1945 előtt): bp.-i müegy. gépészmérnöki-vegyészmérnöki karának dékánja (1941/42); Ipari Anyaggazd. Tanács t., Orsz. Termtud. Tanács t., Orsz. Felsőoktatási Tanács t., Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szöv. alelnök., Magyar Egy. és Főisk. Hallgatók Orsz.

Next

/
Thumbnails
Contents