Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)
FÜGGELÉKEK
1843: Ë3 A Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémián megalakul az Ásvány-, Föld- és (1904-ig) Őslénytani Tanszék (első tanára Pettkó János). "=> 1923 1843: JSS Mihálka Antal: A jegeczisme elemei (Pest). Az első magyar nyelvű kristálytan (Gustav Rose művének fordítása). 1844: £• A pesti egyetemen megkezdődik a magyar tanítási nyelv bevezetése (Selmecbányán csak 1867-től). 1846: £3 Pesten megalakul a királyi József Ipartanoda (1856-tól Politechnikum), ahol a természetrajzon belül ásványtant is oktatnak. => 1864 1847- 55: eS Ackner, Michael J.: Mineralogie Siebenbürgens, mit geognostischen Andeutungen (Nagyszeben). Erdély topografikus ásványtana. 1848- 1850: ® Megalakul a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT). 1952 1849: £• A pesti tudományegyetem bölcsészkarán megalakul az önálló Ásványtani Tanszék, ahol a selmeci akadémiához hasonlóan valamennyi földtani tárgyat oktatják (első tanára Szabó József). O 1885 1849: ffl Középiskolai oktatási reform. A következő száz évben a különböző szervezeti és tantervi reformoktól befolyásolt mértékben, de végig oktatják a további földtudományi ismereteket is magában foglaló ásványtan tárgyat (többnyire a vegytannal együtt). •=> 1946 1849: (D Megalakul a Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften (Nagyszeben), az erdélyi szászok természetrajzi egyesülete (1949-ig állt fenn), és megindul lapja, a Verhandlungen und Mitteilungen ... (1850-1946). 1857: U Bielz, Eduard Albert: Handbuch der Landeskunde Siebenbürgens c. könyvében (Nagyszeben) közli Erdély ásványainak és kőzeteinek listáját. (A lajstrom bővített változatai: 1883, 1889.) 1859: JSS Zepharovich, Victor von: Mineralogisches Lexicon für das Kaiserthum Österreich (Bécs). A Habsburg Birodalom topografikus ásványtana; további kötetei: 1873, 1893. 1859: ® Megalakul az Erdélyi Múzeum-Egylet (Kolozsvár). (Az I. világháború után is - megszakításokkal - tovább működik). •=> 1872 1860: (D Megalakul az MTA III. Osztályának Matematikai és Természettudományi Bizottsága, mely a II. világháború végéig működik. 1861: es Szabó József: Ásványtan (Pest). Az első modern magyar nyelvű egyetemi mineralógia tankönyv; további kiadásai: 1864, 1876, 1893. 1861: jf Peters, Karl F.: Geologische und mineralogische Studien aus dem südöstlichen Ungarn, insbesonders aus der Umgegend von Rézbánya (Bécs). Sokáig páratlan lelőhely-monográfia a pesti egyetem volt professzorától. 1861 : ff Megindul a Matematikai és Természettudományi Közlemények (Pest). •=> 1943/44 1862: JSÍ Cotta, Bernhard von - Fellenberg, Edmund von: Die Erzlagerstätten Ungarns und Siebenbürgens (Freiberg). Német szerzők által írt, sokáig alapvető forrásmunkaként használt ércteleptani összefoglaló, ásványparagenetikai táblázatokkal. ^> 1864 1864: JSÍ Cotta, Bernhard von: Erzlagerstätten in Banat und in Serbien (Bécs). 1864: É3 Megalakítják a budai Politechnikum (1871-től műegyetem) Ásvány-Földtani Tanszékét, (első vezetője: Hofmann Károly) •=> 1990 1861: jf Megindul az Értekezések a Természettudományok Köréből (Pest). •=> 1894