Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

FÜGGELÉKEK

IV. A két világháború közötti időszakban feljegyzésre méltó esemény nem történt e téren, eltekintve a Dudichné Vendl Mária által az MNM meteoritgyüjteményéről készített új leltárától, mely az 1951-ben megjelent magyar meteoritgyüjteményi katalógus alapját képezte (1. a következő részben). V. Az újabb földtani anyagvizsgálati módszerek (opak optika, röntgendiffrakció,

5 színképanalitika stb.) hazai elterjedése nyomán az 1950-es évek elejétől több, a kor szintjén álló leíró tanulmány jelent meg a hazai meteoritokról. Mintegy ennek előzményeként 1951-ben adták ki Tokody László és Dudichné Vendl Mária könyvét, mely felsorolta valamennyi magyarországi gyűjtemény anyagát, egyrészt a lelőhelyek, másrészt a Prior-féle rendszerezés szerint.

6 Az első cikket az akkor már a MÁFI-ban dolgozó Mauritz Béla és a vegyelemzéseket készítő intézeti munkatársai a kisvarsányi meteorkőről közölték (1953). E közleményben a felületi csiszolatok vizsgálatát Mauritz korábbi tanítványa, Sztrókay Kálmán végezte. A következőkben Sztrókay publikálta - szintén a MÁFI-ból kikerült szerzőtársaival - a mikéi (1954) és a kabai meteoritok (103. ábra) korszerű leírását (1959, 1960). Különösen jelentős volt a kabai meteoritban a Fe(III)tartalmú ásványok kimutatása, mely a világon az elsők között derített fényt a széntartalmú meteoritok e jellegzetességére. Sztrókay később a szilikátmeteoritok ásványtani és vegyi alkatának fejlődésével kapcsolatos elméleti cikkeket is közölt (1965, 1967). 103. ábra. Földvári Aladár (balról) és Sztrókay Kálmán mintát vesznek a kabai meteoritból (1963) 5 L. pl. Sztrókay, K. (1959): The application of X-ray analysis to the study of meteorites. Ann. Univ. Sei. Bp. Sect. Geol., 2, 117-127. 6 Tokody L. & Dudichné Vendl M. (1951): Magyarország meleoritgyűjteményei. Budapest: Akadémiai Kiadó.