Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)
VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)
Árpáddal), halogenidek (Dódony Istvánnal és Kovács Árpáddal), Esztramos-hegyi vasérctelep (1997, Kovács Árpáddal), a Szerencsi-dombság ásványai (1998, Kovács Árpáddal), a rudabányai vasérctelep (2001, Horváth Lászlóval és Zsámboki Lászlóval). Más cikkei hazánk területén először előkerült ásványfajokat mutatnak be: pszeudobrookit és harmotom a Mátrából (1992), taranakit bükki barlangokból (1993, Jánosi Melindával), ferroaxinit és krizokolla Miskolc-Lillafüredről (1995, Földvári Máriával), mimetezit és olivenit Rudabányáról (1994, Kovács Árpáddal), szulfohalogenidek Rudabányáról (2000, Halil Sarppal), kankit Nagybörzsönyből (2000, Földvári Máriával és Kovács-Pálffy Péterrel). Végül, bizonyos ásványok/ásványcsoportok egy-egy lelőhelyre, hegységre, vagy olykor egész Magyarországra vonatkozó feldolgozását is célul tűzte ki: új megfigyelések a terméselemek és szulfidok hazai előfordulásairól (1986), új adatok a Mátra ásványainak ismeretéhez (1989), új higany-indikációk a Tokaji-hegységben (1990), intermedier vulkánitok zeolitásványai a Tokaji-hegységben (1992), új adatok a Karancs-hegycsoport és a Cserhát ásványaihoz (1992, Kovács Árpáddal), az erdőbényei Mulató-hegy üregkitöltéseinek járulékos ásványai (1993, Kovács Árpáddal), hazai arzenátásványok áttekintése (1994, több társszerzővel), foszfátok a recski és parádfürdöi ércesedésekböl (1994, Földvári Máriával és Kovács Árpáddal), volfrámásványok Nagybörzsönyből (1995, Dódony Istvánnal és Kovács Árpáddal), ezüstásványok Rudabányáról (1995, Kovács Árpáddal), hazai másodlagos szulfátásványok áttekintése (1997, több társszerzővel), karbonáthidroxilapatit az Esztramos-hegyről (1997, Földvári Máriával és Dódony Istvánnal), arzénatok a likas-kői ércindikációból (2000, Sajó Istvánnal és Kovács Árpáddal), Bi-Te ásványok a Mátrából (2000, Sajó Istvánnal és Kovács Árpáddal), hazai antimonoxid ásványok áttekintése (2001, több társszerzővel). L. még a VI.5.4. részt. Fehér Béla elsősorban szilikátásványokra vonatkozó adatokat tett közzé: hidrotermás turmalin Bükkszentlászlóról (1999), gehlenites zárványok Pomázról (2000), okenit és nekoit a polgárdi Szár-hegyről (2000, Sajó Isvánnal). VI.5.3.11. Asványgyüjtők hozzájárulása a hazai topografikus ásványtani irodalomhoz Az ásványgyüjtőknek régóta nem volt olyan nagy szerepe a hazai topografikus ásványtanban mint manapság. Tekintettel a kevés hazai mineralógusra, hihetetlenül fontos, hogy - bár kis számban - vannak „profi" (nagy számban pedig „amatőr") asványgyüjtők, akik terepi munkájuk során igen magas szintre fejlesztették a gyűjtést. Az így bekerülő anyag mineralógusok segítségével történő feldolgozása legtöbbször lényegesen megemeli az adott lelőhelyről addig ismert ásványok számát. Maguk a gyűjtők a népszerűsítő ásványtani lapokban (Asványgyújtő Figyelő, Ásvány- és Oslénygyűjtő Hírek, Geoda stb.) számolnak be gyűjtőútjaikról, leleteikről. Ezek legtöbbször a szakirodalomból átvett, egyszerűsített leírások, a lelőhelyen található ásványok rövid ismertetésévei, de sokszor tartalmaznak új adatokat is. A sok szerző számtalan írása közül azokat soroljuk fel az alábbiakban, melyekben bővebb új információk is találhatók. (Az 1980 és 2000 között a fent jelzett népszerűsítő lapokban megjelent írások teljes bibliográfiáját Fehér Béla és Gimesi István Miklós 2001-ben megjelent összeállítása tartalmazza.) 24 ~ 4 Fehér B. & Gimesi I. M. (2001): A magyarországi népszerűsítő ásványtani irodalom bibliográfiája 19802000. Miskolc: Magyar Minerofil Társaság.
