Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

VI.5.3. Új előfordulások, új adatok leírása Megjegyzés. A következőkben az áttekintés megkönnyítése céljából az egyetemisták és a pályakezdő kutatók cikkeit - a szerzőktől, illetve azok sorrendjétől függetlenül - a témavezetőjüknél (konzulensüknél) ismertetjük. VI.5.3.1. Budapest, ELTE Ásványtani Tanszék Kiss János a recski mélyszint bányavizeiből kivált magnéziumtartalmú ásványokat írt le (1994, Jánosi Melindával). További közleményei a biomineralógia és kísérletes ásványtan területére esnek. (<=•) A főként gránitpetrológiával foglalkozó Buda György publikációi közül hazai topografikus ásványtani vonatkozásai miatt megemlítjük velencei-hegységi gránit zárványait és fayalittartalmú pegmatitos fészkeit (1993), és a mecseki és velencei-hegységi granitoidok RFF-tartalmú akcesszórikus ásványait ismertető cikkét (1995, Nagy Gézával). Szintén már korábban is müveit kutatási témájának folytatását képezik az egyes iraki (1987) és kubai (1997, több társszerzővel) krómit-előfordulásokról megjelent publikációi. Egy mongóliai előfordulásról Na-szanidint ismertetett (több társszerzővel, 1998). (<=0 Mindszenty Andreának a bakonyi mangángumókra vonatkozó (1986, több társszerzővel), illetve a hazai bauxitok mikromineralógiai adatait áttekintő és kiegészítő munkáit (Halimba, 1988 és áttekintés, 1991) említjük meg. (<=•) Az elsősorban a transzmissziós elektronmikroszkóp különböző vizsgálati módszereit (SAED, HRTEM, ATEM) alkalmazó Dódony István közleményei közül a hazai topografikus ásványtan szempontjából az alábbiak emelhetők ki: magyarországi pirrhotinok szerkezeti vizsgálata (1990, Pósfai Mihállyal); anomális grandit gránát Recskről (1994, Lovas Györggyel és Soós Miklóssal); pirit és markazit szerkezeti kapcsolatai (Recsk; 1996, Pósfai Mihállyal és Peter R. Buseckkel, 97. ábra). Az utóbbi időben Dódony István témavezetésével és társszerzőségével megjelent, részben leíró ásványtani tárgyú közlemények: a róka-hegyi (Budapest) metacinnabarit vizsgálata (1999-2000, Kovácsné Kis Viktória és Németh Tibor); a polgárdi vezuvián vizsgálata (2000, Németh Péter); a magyarországi szarukövek vizsgálata (2000, Kovácsné Kis Viktória). L. még a V.5.2. részt. (<=) Lovas György a recski halotrichit Rietveld-módszerrel végrehajtott szerkezetvizsgálatának adatait közölte (1986), illetve tanszéki kollégái, elsősorban Buda György és Dódony István társszerzője volt számos közleményben. L. még az V.5.2. részt. Gatter István ez időszakban is folytatta Mátra hegységi fluidzárvány-vizsgálatait (1987, 1989, 1991 stb.). Molnár Ferenccel közösen a Tokaji-hegységből ismertetett zónás felépítésű hegyikristályokat (1987). Foglalkozott továbbá a középhegységi karbonátos kőzetek, kalcitos kitöltések, barlangi kiválások stb. fluidzárvány-vizsgálatával is (1984, 1985, 1999). A Szendröi-hegységből egy „alpesi hasadék" jellegű metamorf ásványtársulást ismertetett (1989). Társszerzőként tanulmányozott egyes fenn-nőtt kalcit előfordulásokat (Esztramos, Csódi-hegy) genetikai szempontból (1997, 1999). Mátrakeresztes környékéről Sipos Péterrel közösen ismertetett (2000) egy kiterjedt jarositoslimonitos oxidációs zónával jellemzett epitermás ércindikációt. A fluidzárvány-vizsgálatokkal és érc genetikával foglalkozó Molnár Ferenc elsősorban a Tokaji-hegységi lelőhelyekkel kapcsolatos cikkeiben közölt a hazai topog-