Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

még Elek Sarolta (1957-87), Olaszi Vendel (1977-93) és Jánossy András (1979-94) dolgozott tartósan a tanszéken. VI.4.2. Kutatóintézetek VI.4.2.1. Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI) L. A VI.3.4.1. részt. VI.4.2.2. MTA Geokémiai Kutatólaboratórium (MTA GKL) Az MTA GKL-ben a korábban is müveit témák - a magmás folyamatok geokémiája, Dobosi Gábor, Nagy Géza, Pantó György, Póka Teréz; később Fórizs István (1983-) is; a ritkaföldfémek geokémiája és ásványtana: Pantó György, Nagy Géza; az üledékes és metamorf folyamatok ásvány-kőzettana és geokémiája: Árkai Péter; később Horváth Péter (1998-) is; a szerves energiahordozók genetikája: Sajgó Csanád; szulfidos ércparagenzisek vizsgálata, Dobosi Gábor - továbbvitele mellett új témaként jelentkezett a zeolitok vizsgálata: Pécsiné Donath Éva (1981-88), majd Polgári Márta (1980-), Fórizs István; és a mangánérctelepek kutatása: Polgári Márta; a stabilizotóp-geokémia: Demény Attila (1989-); izotóphidrogeokémia: Fórizs István; emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetgeokémia (beleértve az archeometriát is): Fórizs István, Tóth Mária, Póka Teréz, Gondi Ferenc (1988-92), Horváth Erika (1993-98), Sipos Péter (1998-), Németh Tibor (1998-). 2000-ben Pantó Györgyöt, aki az újonnan alakult, a GKL-t - tudományos önállóságának megtartása mellett - integráló Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója lett, Árkai Péter váltotta föl a GKL élén. VI.4.2.3. Iparági és ipari kutatóintézetek, kutatóhelyek Az 1990-es évek elején lényegében kivétel nélkül megszűnt vagy teljesen átalakult iparági és ipari kutatóintézetek tevékenységét az V.4.2.3. részben tárgyaltuk. VI.4.3. Közgyűjtemények A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettárában Embey Isztin Antal igazgatósága alatt (1979-) a korábbi kutatási irányok közül Noskéné Fazekas Gabriella (-1989) és Vinczéné Szeberényi Helga (-1993) nyugdíjba vonulásáig folytatódott a magmás petrográfiai, illetve ezzel összefüggően a földpátokon végzett kristályoptikaikristálytani kutatómunka. A magmás petrológia és geokémia (Embey Isztin) mellé új irányként lépett be a talaj ásványtan és -mikromorfológia (Szendrei Géza, 1984-), majd a metamorf kőzettan (Lelkesné Felvári Gyöngyi, 1993-). Ismét megindult a tudományos tevékenység a leíró és topografikus ásványtan, valamint az ásványtani tudománytörténet területén (Papp Gábor, 1987/90-). A miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtárában Szakáll Sándor vezetésével (1980-) intenzíven folyik Magyarország topografikus ásványtani kutatása. A munkatársak is zömmel ebben a kutatási irányban dolgoznak (Jánosi Melinda, 1994-95; Fehér Béla, 1995-; Szabó Tímea, 1998-).