Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

vesztett TMB az új akadémiai törvény értelmében az MTA Doktori Tanácsának megala­kulásakor (1995) megszűnt; maga az akadémia az MTA doktora címmel ismeri el a kimagasló tudományos teljesítményt. A Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának névváltoztatása (Földtudományok Osztálya, 1991) jól mutatta a nyersanyagtermelés jelentőségének csökkenését Magyar­országon. Ez időszakban több új tagot választottak meg (93. ábra) a kőzettan-geokémia­ércteleptan területéről (Pantó György, levelező tag: 1990 / rendes tag: 1995; Bárdossy György, 1993/96; Árkai Péter, 1998; Hetényi Magdolna, 2001), ugyancsak szembetűnő, hogy az ásványtani-geokémiai szakterületről került ki az osztályelnökök többsége (1985-90: Nemecz Ernő, 1990-91: Grasselly Gyula, 2000-: Pantó György). VI.3.6.2. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és Magyar Természettudományi Társulat (MTT) A rendszerváltozás idején az addigi monolitikus és piramisszerü felépítésű Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a korábbi budapesti TIT központból alakult Szövetségi Irodára, valamint helyi és szakmai egyesületekre bomlott fel. (Itt jegyezzük meg, hogy a Csongrád megyei TIT Koch Sándor nevét vette föl, aki 1953-68 között a szervezet elnöke volt.) A korábbi TIT-lapok közül a Természet Világa és az Elet és Tudomány is folyamatosan megjelenik. Az 1990-ben újjáalakult Magyar Természettudományi Társulaton belül Földtudo­mányi Szakosztály is létrejött, jelentős részben a TIT korábbi Földtudományi Választ­mányának tagjaiból. A szakosztály többek között a Teleki Pál Országos Földrajz-Földtan Verseny megrendezésével segíti a földtudományok jobb iskolai megismerését. VI.3.6.3. Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) A magyar földtani intézményrendszer megrendülése és a földtannal kapcsolatban lévő vállalatok jó részének összeomlása, valamint a társadalmi szervezeteknek nyújtott köz­vetlen állami támogatás csökkenése bizonytalanná tette az MFT működésének anyagi alapjait. A földtani kutatások drasztikus visszaesése, a tagság egy részének kényszerű visszavonulása vagy pályamódosítása viszont a társulatban folyó tudományos életre hatott vissza. A nehézségek leglátványosabb jele a Földtani Közlöny megjelenésének az 1990-es évek elejére már 1-2 évre rúgó késése és a sokszorosított szakosztályi lapok 1992-95 óta tartó szünetelése volt (ez utóbbi - saját folyóiratuk nem lévén - az Agyag­ásványtani és Ásványtan-Geokémiai Szakosztályt sem érintette). 1998-ra a Földtani Közlöny megjelenésében mutatkozó elmaradást sikerült felszámolni, és a taglétszám is stabilizálódni látszik, de a társulat továbbra is komoly anyagi gondokkal küzd. Mivel az ásványtani szakosztályok előadóülésein főként a leépítések által kevésbé érintett akadémiai szférában dolgozók vesznek részt, a szakosztályi életben eddig különösebb gondok nem jelentkeztek. Említésre érdemes, hogy az Ásványtan-Geokémiai Szakosztály 1992-től az Európai Ásványtani Unió (EMU) tagja. VI.3.7. Nemzetközi kapcsolatok A már az 1980-as években egyre szélesebb körű nemzetközi együttműködési lehetősé­gek a rendszerváltozás után rohamosan bővültek. Amint Pantó és Árkai már idézett 1998-as helyzetképében rámutatott, „korábban soha nem tapasztalt létszámban kelnek

Next

/
Thumbnails
Contents