Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

végzett rutinszerűen kormeghatározásokat a Miskolci Egyetemen, és 1986-tól az MTA GKL-ben. A nukleáris anyagvizsgálati módszerek ásványtani és földtani alkalmazásairól zömében magyar szerzők tollából adott ki angol nyelvű kézikönyvet a Plenum Press (New York és London). A Vértes Attila, Nagy Sándor és Süvegh Károly szerkesztette könyvben a hazai ásványtanban, kőzettanban is alkalmazott módszerek közül, számos hazai példát is bemutatva részletes tárgyalásra kerül a Mössbauer-spektroszkópia (ELTE Magkémiai Tanszék, Kuzmann Ernő és munkatársai; főként szilikátok és oxidok vizsgálata), a neutronaktivációs analízis (BME Tanreaktor, Ballá Márta, Molnár Zsuzsa és munkatársaik; főként a ritkaföldfémek és más nyomelemek meghatározása), valamint a promt gamma analízis (MTA Izotóp Intézet, Molnár Gábor és munkatársai; archeometriai alkalmazások, szilikátok vizsgálata stb.). Az MTA GKL-ben különböző stabilizotóp-arányok (H, C, N, O) meghatározására képes tömegspektrométerAaboratórium folytat sikeres tevékenységet (1990, Demény Attila, Fórizs István). 91. ábra. Recski luzonitról készült nagyfeloldású transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel. I és II egymással 180 fokos ikerviszonyban lévő egységeket jelöl, az A, B és C betűk a tömött illeszkedésű kénrétegek sorrendjére utalnak. Az ikerhatárokon három réteg hexagonális sorrendben következik egymásra (ABA illetve CBC). Pósfai Mihály felvétele [Pósfai, M. & Buseck, P.R. (1998): Relationships between microstructurc and composition in enargite and luzonite. American Mineralogist, 83, 373-383.] A nagyfeloldású TEM eredményes ásványtani alkalmazását vezető szaklapokban megjelent publikációk jelzik (91. ábra), és a még csak az anyagtudományi kutatóhelyeinken