Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

VI.2. Az ásványtan hazai helyzete VI.2.1. Általános helyzet Amint a legújabb, Pantó György és Árkai Péter által 1998-ban megrajzolt helyzetkép

2 megállapította, „az ásványtani kutatások területén jelenleg erös differenciáció, korábban nem tapasztalt fejlődés figyelhető meg. Ez egyrészt a vizsgálati módszerek fejlődésével (...), egyre szélesebb körű alkalmazásával, másrészt a kutatási igények szükségleteket rugalmasan követő változtatásával magyarázható." Az idézett áttekintésből kiviláglik, hogy a kutatások elsősorban ércgenetikai, kőzetgenetikai, környezetföldtani (talajásványok és kölcsönhatásaik), biomineralógiai, archeometriai, illetve az épített környezet megóvását érintő problémák megoldására irányulnak, azaz továbbra is az ásványtani anyagvizsgálat oldaláról közelítenek meg a szűkebb értelemben vett ásványtanon kívüli kérdéseket. A helyzetképben megállapították, hogy újból fellendült a kozmikus anyagok kutatása, és az „új irányok mellett, ezekkel szerves kölcsönhatásban folytatódnak a »klasszikusnak« mondható ásványtopográfiai és ásványparagenetikai vizsgálatok is." A biztató jelek mellett Pantó és Árkai rámutatott, hogy a geológia és ezen belül az ásvány-kőzettani és geokémiai alapkutatás területén is Jelentős potenciálvesztés következett be, amit a kutatói létszám drasztikus csökkenése, a műszerpark elöregedése, új, korszerű műszerek beszerzésének ellehetetlenítése, a könyv- és folyóirat-beszerzések radikális csökkenése is mutat." Mindehhez talán annyit érdemes még hozzátenni, hogy a magyarországi tudományos kutatás helyzetét e korszakban általánosan érintő finanszírozási nehézségek a földtudományok területén hatványozottan jelentkeztek, ami elől az ásványtan - hazai egyoldalú geológiai beágyazottsága miatt - nehezen tudott kitérni. VI.2.2. Kutatásmódszertani fejlődés (Csak az előző fejezetben - V.2.2. pont - felsoroltakhoz képest újonnan elterjedt kutatási módszereket, illetve az adott területen újonnan fellépő kutatókat említjük meg!) Nemecz Ernő egy 1967-es - MFT elnöki minőségében elmondott - beszédében rámutatott, hogy „egy müszerállomány szinten tartásához évente az állomány értékének legalább 10%-át kitevő fejlesztésre van szükség".

3 A már az 1970-es évek végétől érezhető gazdasági problémák miatt azonban a nagyműszerek korszerűsítése, illetve újak beszerzése egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. A negatív hatásokat különböző módokon igyekezték tompítani. Az 1986-ban létrehozott Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) pályázataiból, illetve egyéb forrásokból, mint például az egyetemeken a világbanki kölcsönökhöz kapcsolódó Felsőoktatás Fejlesztési Alapból (FEFA) a kilencvenes évek közepéig még lehetett jelentősebb összegeket is műszerbeszerzésre fordítani. Az erőforrások Encyclopedia of mineral names. /Can. Mineral. Spec. Publ., 1/. Ottawa: Mineral. Assoc. Can.; Clark, A. M. (1993): Hey's mineral index. London: Chapman & Hall; de Fourestier, J. (1999): Glossary of mineral synonyms. /Can. Mineral. Spec. Publ., 21. Ottawa: Mineral. Assoc. Can.; Holzel, A.: M DAT és M DATAUTO adatbázisok; Gaines, R. V., Skinner, H. C. W., Foord, E. E., Mason, B. & Rosenzweig, A. (1997): Dana's new mineralogy. New York: Wiley; Nickel, E. H. & Nichols, M. C. (1991): Mineral reference manual. New York: Van Nostrand Reinhold. 2 Pantó & Árkai (1998). 3 Nemecz (1967: 252).