Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

V. A TOPOGRAFIKUS ÉS LEÍRÓ ÁSVÁNYTAN FÖLDTANI KERETBEN (az 1940/50-es évek fordulójától az 1980-as évek közepéig)

kísérte. (Az ásványfajok leírását vagy revízióját tartalmazó cikkeket 1. az V.5.2. részben.) (<=) Mezősi József az 1950/60-as évek fordulóján több mátrai és tokaji-hegységi agyagásvány- és zeolit-elöfordulást vizsgált vegyelemzések, DTA-, és röntgendiffrakciós módszerek felhasználásával: a gyöngyössolymosi Asztag-kő agyagásványai (1957) ; mádi dickit (1957), mangánásványok a Tokaj-hegyalj

ai agyagásványokban (1958) , tokaji-hegységi kaolinitek (már TEM vizsgálatokkal is, 1960), a parádsasvári Vadak orma zeolitja (1961), Tar melletti heulandit (1965). (<^) Grasselly Gyula Koch Sándor munkatársa volt, majd utóda lett az intézet élén (88. ábra). Kezdetben ásványelemzésekkel járult hozzá Koch kutatásaihoz, később érdeklődése a szulfidércek átalakulásai, az ásvány- és ércelemzési metodika, majd SzádeczkyKardoss Elemér hatására a geokémia felé fordult. A mangán geokémiája, illetve a mangántelepek ásványtana és geokémiája lett fő kutatási területe, e téren kifejtett nemzetközi tudományszervező munkásságának megkoronázása az I. M. Varentsovval együtt szerkesztett Geology and geochemistry of manganese című tanulmánygyűjtemény (1980). A bakonyi mangántelepek ásványtani felépítéséről főleg azl 960-as években közölt a klaszszikus ércmikroszkópi és vegyelemzési vizsgálatok mellett az akkor elérhető legmodernebb kutatási módszereket (röntgendiffrakciót, infravörös spektroszkópiát, termikus módszereket stb.) is felhasználó leíró munkákat. Értekezett az úrkúti ércek foszfortartalmú ásványáról (1960, Klivényiné Rózsa Évával és 1968), illetve részletesen ismertette a bakonyi mangánérctelepek ásványait (Úrkút, 1961, Cseh Németh Józseffel; Eplény, 1969, Szabó Zoltánnal, Bárdossy Györggyel és Cseh Németh Józseffel), valamint foglalkozott a bakonyi mangángumókkal (Szentandrássyné Polgári Mártával, 1985) és az úrkúti érctelepben található ritkaföldfémekkel (Pantó Györggyel, 1988). (<=•) 88. ábra. Grasselly Gyula az ércmikroszkópnál